Az „általános sztrájkként” meghirdetett demonstráció békésen indult: a majd’ tízezer tüntető – köztük tanárok, kisgyermekes anyukák, munkások, aktivisták – végigvonult a városon, és lezárta a városi kikötőt. Több bank és üzlet – elővigyázatosságból – bezárt, a demonstrálók azonban ügyeltek arra, hogy egyikben se keletkezzen kár, körbevéve és elkülönítve a bajkeverőket. Aztán eljött az este, és a békés hangulatot mintha elfújták volna.
Este tíz órakor kezdődtek a bajok: körülbelül száz tüntető berontott egy üresen álló belvárosi épületbe, és „elfoglaltnak” nyilvánította azt. A kiosztott szórólapokon az állt, a korábban jótékonysági szervezetnek otthont adó helyet a bank elkobozta, azóta üresen áll. „Számunkra ez a hely felbecsülhetetlen értékű, ezért most a nép nevében elfoglaljuk” – áll a papíron. Az épület előtt a vehemensebb tüntetők barikádot húztak az útra, melyet nem sokkal később valaki felgyújtott. Rohamrendőrök érkeztek a helyszínre, akiket kövekkel majd házi készítésű, nagy töltetű petárdákkal dobáltak meg, mire azok könnygázzal és gumilövedékkel válaszoltak. Az épületet végül kiürítették, a legtöbb békés tüntető hazament. Az ottmaradókat a hatóságok az „Occupy” mozgalom táborába szorították vissza, összecsapások közepette. 30-40 főt letartóztattak, több sérültet mentővel vittek el a helyszínről. A jelek szerint a rendőrök a tábor felszámolására készülnek.
Az általános sztrájk mindenesetre csupán a város csekély részét tudta megbénítani: a hivatalos jelentések szerint 7000-en vettek részt a felvonuláson. Nem mindenki értett egyet a demonstrálókkal: a kikötőbe beállni próbáló kamionosok például kifejezetten feszültnek tűntek az útjukat elálló tömeget látva. „Engem nem órabérben fizetnek, hanem szállítmányonként„ – magyarázta egyikük. „Ha engem kérdeznek, azok ott odakint az 1 százalék: a 99 százalék itt ül, és dolgozik”.
(The Oakland Tribune, insidebayarea.com)
