Több mint hatmilliárd forintból kampányolhattak

Egyesek a parlamenti választás bojkottja mellett tüntetnek az észak-afrikai országban.

Az október 23-i tunéziai parlamenti választást követően Marokkóban járulnak az urnákhoz pénteken a választók. Az „arab tavasz” eredményeként idén ősszel kezdődnek a demokratikus megmérettetések a térségben, amelynek eredményeképpen Tunéziában a mérsékelt iszlamisták törtek előre, míg Egyiptomban egyre nagyobb a káosz.

A térség többi államához hasonlóan Marokkóban is voltak tüntetések, de VI. Mohamed király a nagyobb atrocitásokat megelőzve népszavazást írt ki, amelyen a túlnyomó többség az alkotmány megváltoztatására szavazott. Ebben bizonyos jogairól lemondott, de a főbb kérdésekben továbbra is a király dönt.

30 párt szeretne parlamentbe jutni

Marokkóban 32 millióan élnek, amely népességnek csupán a 6,1 százaléka idősebb 65 évnél. A világgazdasági válság ellenére az ország 2008-as 5,6 százalékos növekedése 2010-re csupán 3,2 százalékra esett vissza. A kormányzat előtt álló legfőbb probléma az élelmiszerárak folyamatos növekedése, valamint a közel 10 százalékos munkanélküliség kezelése. 2005-ben az ország vezetése programot indított az oktatás fejlesztésére, az elmaradott vidéki területek villamosítására, valamint a nyomornegyedekkel tarkított városi területek felszámolására.

A mostani választási kampány november 12-én vette kezdetét. A marokkóiak 395 parlamenti mandátumról döntenek, 70-nel többről, mint 2007-ben. 30 párt kíván bejutni a törvényhozásba, azonban a korteskedés eléggé visszafogottnak mondható, az emberek nem sok aktivitást láthatnak a jelöltektől.

„Ennek nincs értelme”

„Eddig még nem láttunk egyetlen jelöltet sem, azt sem tudjuk, ki indul a mi választókerületünkben” – nyilatkozták helybéliek. A választás egyik legnagyobb kérdése, hogy a fiatal korosztály mely politikai erőt részesíti előnyben, és a pártok számára is fontos minél nagyobb részüknek a megnyerése.

Időközben a pénteki választások bojkottálására szólítottak fel a tüntetők Marokkó több nagyvárosában. Szemtanúk szerint Rabatban háromezer, Casablancában hatezer, míg Tangerben közel tízezer demonstráló vonult az utcákra, hogy hangot adjon elégedetlenségének. A tüntetők szerint nincs értelme a pénteki választásnak, hiszen az cseppet sem lesz demokratikus. A politikai rendszer korrupt, Mohamed király és belső köre a választások eredményétől függetlenül meg fogja tartani a hatalmát.

Az államtól kaptak pénzt

Elemzők szerint a választások esélyese a mérsékelt iszlamista Jog és Fejlődés Pártja (PJD). A legutóbbi választáson a párt 47 helyet szerzett a parlamentben, míg most az első helyet is megszerezhetik, azonban könnyen lehet, hogy egyetlen párt sem akar majd koalíciót kötni velük. A PJD nagyban hasonlít a török kormánypárti Jog és Fejlődés Pártjához, így szintén az oktatás fejlesztését, a szomszédokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztését, valamint szélesebb körű arab egységet szeretnének elérni.

A választáson a pártok 220 millió dirhamból (6,15 milliárd forint) kampányolhattak, amelyet a kormánytól kaptak. A jelöltek így átlagban 250-350 ezer dirhamból gazdálkodhattak, de az új rendelkezések szerint az aspiránsoknak részletes bevallást kell készíteniük arról, hogy mire és mennyit költöttek. A voksoláson körülbelül 4 ezer megfigyelő ellenőrzi majd az eljárás tisztaságát.