A kormány rendeletbe foglalta a munkaügyi minisztérium javaslatát, amely szerint a munkaerő-kölcsönző cégek a munkaadói és munkavállalói szervezetek megállapodása alapján 2012 januárjától az ország nyugati felében legkevesebb 7,89 eurós órabért, keleten – az egykori NDK területén – pedig 7,01 euró órabért kötelesek fizetni az alkalmazottaknak.
Németországban nincsen törvénnyel szabályozott, általános érvényű minimálbér, van viszont a kedden besorolt újabb szektorral együtt összesen 11 olyan ágazat, illetve foglalkozás, amelyeknél a munkavállalói és munkaadói szervezetek által kidolgozott bértarifa-szerződéseket valamennyi munkaadó köteles alkalmazni, így a külföldi székhelyű cégek és azok a vállalkozások is, amelyek nem vettek részt a szerződés kialakításában.
A munkaerő-kölcsönzés területén elsősorban az indokolta a kötelező órabérminimum bevezetését, hogy számos munkaadó igyekezett a saját alkalmazotti állományát lecserélni a könnyebben elbocsátható és alacsonyabb költségű kölcsönzött munkaerőre. A kormányzat hosszabb távú célja az, hogy kiegyenlítődjenek a kölcsönzött és az állandó alkalmazásban álló munkavállalók közti bérkülönbségek, Ursula von der Leyen munkaügyi miniszter kedden sürgette is az érdekképviseleteket, hogy állapodjanak meg ez ügyben.
A kötelező minimális órabér bevezetése melletti másik fő érv a munkavállalói szervezetek aggodalma volt a kelet-európai bevándorlóktól – mutatnak rá megfigyelők. A májusban végrehajtott munkaerő-piaci nyitással összefüggésben az a félelem élt a német érdekképviseletekben, hogy a közép-kelet-európai uniós tagországokból érkező munkavállalók letörik a béreket, akár óránkénti 5 eurós fizetésért is elszegődnek olyan munkára, amelyet német munkavállaló legkevesebb 7 euróért végezne el.
A minimálbér ügyében az ellenzéki szociáldemokrata párt és a szakszervezetek egyaránt a gazdaság egészében kötelező, 8,50 eurós minimál órabér bevezetését sürgetik. A kormányzó kereszténydemokraták megosztottak a kérdésben, novemberi kongresszusukon pedig kompromisszumos javaslatot fogadtak el, amely szerint alsó bérhatárt szükséges rögzíteni mindazon szektorok, foglalkozások esetében, amelyeknél hiányzik az érdekképviseletek által kidolgozott bértarifa-szerződés. A terv megvalósításának konkrét lépéseit még nem dolgozták ki, megfigyelők szerint azonban várhatóan ez a megoldás is az általános érvényű minimálbér intézményének bevezetése felé mozdíthatja el Németországot.
A munkaerő-kölcsönző cégeknél alkalmazásban álló munkavállalókkal együtt összesen 4 millióan dolgoznak olyan ágazatokban, amelyeknél van kötelező minimális órabér. Ez a teljes munkavállalói állomány nagyjából 10 százaléka.
origo.hu
Ezt mondta Orbán Viktor Gyurcsány lemondásáról és válásáról
