A focinagyhatalomból világhatalom lehet

A világ hatodik legnagyobb gazdasága lett Brazília, míg Oroszországban egyre inkább aktivizálódik az utca.

2011 egyik legfőbb tendenciája a BRIC (Brazília–Oroszország–India–Kína) országcsoport egyre növekvő gazdasági hatalmáról szólt, miközben az Egyesült Államok és az Európai Unió alacsony növekedéssel és egyre magasabb adósságokkal szembesült. Jelenleg a világgazdasági növekedés motorjának számító négy ország teljesítménye 2012-ben is meghatározó lesz, ezért érdemes megnézni, hogy milyen belső szándékokkal rendelkeznek ezek az államok.

Brazília a XXI. századba mint a világ harmadik legnagyobb demokráciája és nyolcadik legnagyobb gazdasága lépett, míg mostanra a hatodik helyre jött föl. Az ország aktív kereskedelmi politikát folytat, aminek eredményeként 2000 óta az export évi 17 százalékkal nő, legfőbb partnere az Európai Unió, az USA és Latin-Amerika. A dél-amerikai állam a gazdasági erő révén a politikai színtéren is egyre aktívabb, egyrészt a fejlődő országok globális képviselője kíván lenni, valamint latin-amerikai regionális dominanciáját is erősíteni igyekszik.

Valóra válhat a brazil dominancia

Brazília és a többi BRIC-állam idén többször került a figyelembe középpontjába, mint az euróövezeti adósságok egyik lehetséges finanszírozói. A jelentős devizatartalékokkal rendelkező államok azonban nem kötelezték el magukat az euró gondjainak a megoldására, mivel saját közvéleményük előtt is roppant nehéz lett volna megmagyarázni, hogy miért teszik kockára a tartalékokat, ha „Európa magát sem képes rendbe szedni”.

A latin-amerikai óriás számára regionális szinten két vetélytárs (Venezuela, Argentína) jelentkezése zavarhatja meg a korlátlan terjeszkedést. A másik kérdés, hogy Brazília vezetésével Latin-Amerika képes lehet-e függetleníteni magát az USA-tól gazdasági és politikai értelemben, valamint versenyre tud-e kelni az észak-amerikai regionális erőközponttal. Egyesek szerint az ország nem lesz képes az utóbbira, azonban a latin-amerikai metszetben nézve nagyon jók az esélyei a térségnek, hogy brazil vezetéssel politikai és gazdasági centrummá váljon.

Kilábaltak a válságból

Oroszország a kilencvenes évek gazdasági depressziója, majd az 1998-as összeomlást követően 2000-től az emelkedő olaj- és gázárak, valamint a központi politikai hatalom megerősödése révén vált egyre jelentősebb világgazdasági szereplővé. A 2008-ban kezdődő gazdasági válság súlyosan érintette az oroszokat is, 2009-ben 7,8 százalékos visszaesést könyveltek el, azonban tavaly már négy százalékot léptek felfelé, míg idén 4,3 százalékos bővülés jöhet.

A gazdaság „egy lábon” áll, ami a nyersanyagok exportját jelenti, így azoknak az ármozgása alapvetően befolyásolja a belső helyzetet. Dmitrij Medvegyev elnöksége alatt több terv is született, hogy a kutatás-fejlesztésnek minél nagyobb teret kell biztosítani a gazdaságban, de ezek megvalósulása erősen kétséges. Oroszország szempontjából legkedvezőbbnek az óriási devizatartalék tekinthető, valamint a kilenc százalék körüli államadósságszint.

Forró tél

Politikai téren az utóbbi időszak eléggé eseménydúsan alakult az országban. A december 4-i parlamenti választáson az Egységes Oroszország kormánypárt a legutóbbi voksoláshoz képest 15 százalékos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Az ellenzék és többek között Mihail Gorbacsov is új választás kiírását sürgette, mert szerintük tömeges csalások történtek. Országszerte tüntetések kezdődtek, amelyek közül a december 24-i volt az egyik legnagyobb, amelyen az ellenzék szerint 120 ezren vettek részt.

2012 elején az orosz politika középpontjában az elnökválasztás lesz, amelyen a posztot már 2000–2008 között betöltő Vlagyimir Putyin indul. Kérdés, hogy az erodálódó népszerűségi mutatók fényében vajon osztogatás kezdődik az országban, vagy inkább a politikai reformok irányába indul-e el a vezetés.