Néhányan francia és török zászlókat lobogtattak, míg mások plakátokat tartottak a magasba, amelyeken a következő feliratok szerepeltek: „A történelem nem állítható a politika szolgálatába”, „A történelmi vita nem politikai vita”, illetve „A szavazatvadászat nem történhet egy ország történelmének a rovására”.
A rendőrök távol tartották a nemzetgyűlés épületétől a tüntetőket, többségében fiatalokat, akik – röpcédulájuk szerint – a „franciaországi francia–török szervezeteket koordináló bizottság” felhívására tiltakoztak a készülő törvény ellen.
A jogszabály életbe lépése esetén 45 ezer euró pénzbírsággal, illetve egy év börtönbüntetéssel sújtható az a személy, aki „tagadja vagy erőteljesen kisebbíti” bármelyik, a törvényben elismert népirtást. Ha a nemzetgyűlés jóváhagyja a tervezetet, az a szenátus elé kerül, és végleges elfogadása hónapokig eltarthat.
A kezdeményezés felháborította Ankarát, és a török kormány diplomáciai, gazdasági, valamint kulturális téren is megtorlást helyezett kilátásba, ha elfogadják a jogszabályt. Az európai ügyekért felelős francia miniszter, Jean Leonetti mindazonáltal úgy vélte, mindez csak „üres fenyegetőzés”, ami helyett „higgadt párbeszédet” javasolt egy csütörtöki rádiónyilatkozatában.
Franciaország már 2001-ben elismerte a 1915 és 1917 között lezajlott örmény népirtást, amelyben az örmény fél szerint 1,5 millióan vesztették életüket. Törökország szerint „mindössze” 500 ezren haltak meg ebben az időszakban, és őket is az első világháború áldozataiként tartja számon.
