Húsz évvel ezelőtt szűnt meg a Szovjetunió, amely alapvetően változtatta meg a tőlünk keletre lévő térség gazdasági és geopolitikai viszonyait – hangsúlyozta Simai Mihály akadémikus, a Világgazdasági Kutatóintézet (VKI) munkatársa egy, a témában rendezett fővárosi háttérbeszélgetésen. A posztszovjet térség nem volt felkészülve arra, hogy a világgazdaságba integrálódjon – tette hozzá. A professzor párhuzamot vont az egykori gyarmati országok és a Szovjetunió utódállamaiban lezajló gazdasági folyamatok között, miszerint a függetlenség jelentős visszaesést hozott, és a társadalmi különbségek is rohamosan nőttek.
Simai rámutatott arra is, hogy a Nyugat részéről ígért gazdasági segítség elmaradása is komoly következményekkel járt. A problémákat csak tetőzte, hogy a nemzetközi cégek is csak egy közepesen fejlett szintre szakosították ezeket az államokat, ami egy csöppet sem javította a versenyképességüket – tette hozzá. „James D. Wolfensohn, a Világbank korábbi elnöke is elismerte, hogy hiba volt a liberalizmust ilyen gyorsan erre a térségre engedni.”
Sok a bizonytalanság
A professzor úgy látja, az elhúzódó világgazdasági válság nem kedvez ennek a térségnek. Jelentősebb támogatás nem várható az Európai Uniótól, amely szintén a saját problémáival van elfoglalva – tette hozzá. Simai szerint világszerte megfigyelhető azoknak az erőknek a hatalom közelébe jutása, amelyek a befelé fordulást sürgetik, ezek mindenképpen a liberalizmus ellen hatnak. „Ha szélsőséges erők kerülnek hatalomra, akkor a világpolitika stabilitása megbomolhat, amire a legjobb példa, hogyan lesz az „arab tavaszból, arab tél”.
A várható lehetőségekről Simai úgy nyilatkozott, hogy Oroszországban a putyini–medvegyevi stabilizációnak vége van, az eddigi politikai rendszernek bonyolultabb feltételrendszerek között kell működnie. Ukrajnában belpolitikai zűrzavar fenyeget, míg Közép-Ázsiában is sok a konfliktus – tette hozzá. Az akadémikus úgy látja, egy multipoláris világ rajzolódik ki, amely az eddigiekkel szemben kiszámíthatatlanabb feltételeket fog jelenteni.
Ezt el kell fogadni
Kiépül-e egy új integrációs szervezet orosz vezetéssel a posztszovjet régióban? – tette föl a kérdést Ludvig Zsuzsa, a VKI kutatásvezetője, aki szerint vélhetőleg ez volt az utóbbi két évtized egyik legfontosabb kihívása a Szovjetunió utódállamait tömörítő térségben. Úgy látja, eddig ez egyértelműen nem valósult meg, és egyelőre nem is errefelé haladnak a folyamatok. Szólt arról is, hogy a FÁK sem tekinthető egységesnek, mivel azon belül is több kör figyelhető meg.
Az orosz–EU együttműködést egy hullámvasúthoz hasonlította, amely egyelőre folyamatosan fölfelé tart. Ludvig szerint az orosz–kínai viszonyt a „se veled, se nélküled” állapot jellemzi, de Oroszország számára mindenképpen előnyös, hogy tagja a BRIC (Brazília, India, Oroszország, Kína) csoportnak. „A jövőben Oroszországnak el kell fogadnia, hogy bizonyos országokat elveszít, míg másokat megnyer.”

Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok