A totális bizonytalanságba száguldunk

Egy multipoláris világ rajzolódik ki, amely az eddigiekkel szemben kiszámíthatatlanabb feltételeket fog jelenteni.

Kovács András
2011. 12. 18. 6:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Húsz évvel ezelőtt szűnt meg a Szovjetunió, amely alapvetően változtatta meg a tőlünk keletre lévő térség gazdasági és geopolitikai viszonyait – hangsúlyozta Simai Mihály akadémikus, a Világgazdasági Kutatóintézet (VKI) munkatársa egy, a témában rendezett fővárosi háttérbeszélgetésen. A posztszovjet térség nem volt felkészülve arra, hogy a világgazdaságba integrálódjon – tette hozzá. A professzor párhuzamot vont az egykori gyarmati országok és a Szovjetunió utódállamaiban lezajló gazdasági folyamatok között, miszerint a függetlenség jelentős visszaesést hozott, és a társadalmi különbségek is rohamosan nőttek.

Simai rámutatott arra is, hogy a Nyugat részéről ígért gazdasági segítség elmaradása is komoly következményekkel járt. A problémákat csak tetőzte, hogy a nemzetközi cégek is csak egy közepesen fejlett szintre szakosították ezeket az államokat, ami egy csöppet sem javította a versenyképességüket – tette hozzá. „James D. Wolfensohn, a Világbank korábbi elnöke is elismerte, hogy hiba volt a liberalizmust ilyen gyorsan erre a térségre engedni.”

Sok a bizonytalanság

A professzor úgy látja, az elhúzódó világgazdasági válság nem kedvez ennek a térségnek. Jelentősebb támogatás nem várható az Európai Uniótól, amely szintén a saját problémáival van elfoglalva – tette hozzá. Simai szerint világszerte megfigyelhető azoknak az erőknek a hatalom közelébe jutása, amelyek a befelé fordulást sürgetik, ezek mindenképpen a liberalizmus ellen hatnak. „Ha szélsőséges erők kerülnek hatalomra, akkor a világpolitika stabilitása megbomolhat, amire a legjobb példa, hogyan lesz az „arab tavaszból, arab tél”.

A várható lehetőségekről Simai úgy nyilatkozott, hogy Oroszországban a putyini–medvegyevi stabilizációnak vége van, az eddigi politikai rendszernek bonyolultabb feltételrendszerek között kell működnie. Ukrajnában belpolitikai zűrzavar fenyeget, míg Közép-Ázsiában is sok a konfliktus – tette hozzá. Az akadémikus úgy látja, egy multipoláris világ rajzolódik ki, amely az eddigiekkel szemben kiszámíthatatlanabb feltételeket fog jelenteni.

Ezt el kell fogadni

Kiépül-e egy új integrációs szervezet orosz vezetéssel a posztszovjet régióban? – tette föl a kérdést Ludvig Zsuzsa, a VKI kutatásvezetője, aki szerint vélhetőleg ez volt az utóbbi két évtized egyik legfontosabb kihívása a Szovjetunió utódállamait tömörítő térségben. Úgy látja, eddig ez egyértelműen nem valósult meg, és egyelőre nem is errefelé haladnak a folyamatok. Szólt arról is, hogy a FÁK sem tekinthető egységesnek, mivel azon belül is több kör figyelhető meg.

Az orosz–EU együttműködést egy hullámvasúthoz hasonlította, amely egyelőre folyamatosan fölfelé tart. Ludvig szerint az orosz–kínai viszonyt a „se veled, se nélküled” állapot jellemzi, de Oroszország számára mindenképpen előnyös, hogy tagja a BRIC (Brazília, India, Oroszország, Kína) csoportnak. „A jövőben Oroszországnak el kell fogadnia, hogy bizonyos országokat elveszít, míg másokat megnyer.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.