„A zloty egész helyzete függ attól is, mi történik Magyarországon”

Donald Tusk figyelmeztetett, hogy az Európai Unió két részre szakadhat. Mint mondta, Lengyelország érdeke az euróövezet megmentése.

Donald Tusk figyelmeztetett, hogy az Európai Unió két részre szakadhat, az euróövezetre és az azon kívüli országokra, és hangsúlyozta, fontos, hogy Lengyelország „ne a második vagy harmadik körhöz tartozzon”. A lengyel miniszterelnök csütörtökön a lengyel szejmben, a kormány külpolitikájáról tartott szokásos évi vitanapon elmondott beszédében megismételte, hogy az euróövezet megmentése Lengyelország érdekében áll. Tusk szerint a lengyel szuverenitás elengedhetetlen feltétele Lengyelország, Európa és az euróövezet maximális pénzügyi biztonsága. Úgy értékelte, hogy a pénzügyi válság idején Európának gyors és határozott cselekvésre van szüksége. Védelmébe vette kormánya álláspontját, hogy más országokkal együtt Lengyelország is kölcsönt nyújt a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).

A 200 milliárd eurós kölcsönről az EU-csúcson született döntés: eszerint az euróövezet országai és a többi EU-tagállam ekkora összeggel erősítené meg az IMF-et, hogy az képes legyen támogatni az euróövezet eladósodott gazdaságait. Nem hivatalos értesülések szerint Lengyelország ebből a kölcsönből 5-10 milliárd euróval venné ki a részét. Az ellenzék bírálatára utalva, mely szerint Lengyelország nála jóval gazdagabb európai országokat támogatna, Tusk kijelentette, hogy legutóbb nem Görögország fordult az IMF-hez segítségért, hanem Magyarország.

„Nagyon erősen függ attól is, hogy mi történik Magyarországon”

„Még az olyan viszonylag kis országok is, mint amilyen Magyarország, közvetlen hatással vannak a térségre. A lengyel jó hírnév, benne a lerontott hitelminősítés is, a pénzügyi hitelesség ezt követő elvesztése, kötvényeink jövedelmezősége és végeredményben a zloty egész helyzete nagyon erősen függ attól is, hogy mi történik Magyarországon. Hallottak önök azokról a kosarakról, amelyekbe a különböző államokat rakják. Ez nagymértékben nem attól függ, hogy milyen állapotban vannak a pénzügyeik és a gazdaságuk. Akár tetszik, akár nem, a globális pénzpiacok még hosszú ideig nemcsak Lengyelországot fogják megítélni, hanem az egész térséget együtt. És ez a térség Kelet-Közép-Európa. Ezért ez nemcsak szolidaritás kérdése, hanem a lengyel adófizető jól felfogott érdeke is” – érvelt Tusk, hozzátéve, a lengyel kormánynak azon kell dolgoznia, hogy ezt a pénzt ne Lengyelországnak kelljen felhasználnia.

Védelmébe vette a külügyminisztert

Tusk védelmébe vette Radoslaw Sikorskinak az ellenzék által élesen bírált berlini előadását, amelyben a lengyel külügyminiszter Európa föderális átalakítása és Németország nagyobb szerepvállalása mellett foglalt állást. A miniszterelnök szerint Sikorskinak az volt a célja, hogy az összes partnert, köztük Németországot arra ösztönözze, ne tegyenek úgy, mintha nem viselnének teljes felelősséget a válsághelyzetért, és ami ezzel együtt jár, azokért a mechanizmusokért és eszközökért, amelyekkel Európát ki lehet vezetni ebből a válságból.

A szejm vitájában az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) nevében Anna Fotyga volt külügyminiszter egyebek között bírálta a Tusk-kormányt amiatt, hogy a 2007-es hatalomra kerülése után a külpolitikában irányváltást hajtott végre, és ezzel Lengyelország elveszítette barátait Közép-Európában. „Az unió fő áramlatához simulva elveszítettük annak esélyét, hogy koalíciót építsünk különböző ügyekben” – mondta. Bírálta Sikorski berlini előadását is, és úgy értékelte, hogy „Lengyelország Oroszország szóvivője lett az Európai Unióban”. A vitanap során ejtik meg a szavazást Sikorski ellen a PiS által benyújtott bizalmatlansági indítványról. Tekintve, hogy a javaslatot a baloldali ellenzék nem támogatja, az csupán jelképes gesztusnak tekinthető, nincs semmi esélye a sikerre.