Az új adatokat ismertető egészségügyi termékekkel foglalkozó hivatal (AFSSAPS) hozzátette azonban, hogy semmilyen összefüggést nem állapítottak meg a daganatos megbetegedések és a mellbetét viselése között. A hivatal összesen 16 olyan esetet talált, ahol rosszindulatú emlődaganat alakult ki, négy esetben pedig a rák nem az emlőben alakult ki, továbbá 1143 szakadást és 495 gyulladásos reakciót tapasztaltak.
Miközben egyre nő a rossz minőségű szilikonbetétek okozta feltételezett veszély miatti pánik, az olasz igazságszolgáltatás eljárást indított a Poly Implant Prothese (PIP) francia cég alapítója, a 72 éves Jean-Claude Mas ellen „kereskedelmi csalás” és „egészségre veszélyes termékek forgalmazása” címén.
Jean-Claude Mas ellen Franciaországban már két eljárás folyik „csalás minősített esete” és „nem szándékos emberölés” vádjával. Több mint 2500 feljelentés érkezett ellene.
A nemzeti betegbiztosítási pénztár (CNAM) is feljelentést nyújtott be csalás minősített esete címén, a kért kártérítéssel kívánva fedezni a mintegy 30 ezer PIP implantátumot viselő nő esetében a kormány által javasolt és a társadalombiztosítás által megtérítendő eltávolítás 60 milliárd euróra (18 667,8 milliárd forintos) becsült költségét.
Az 1991-ben alapított és mára megszűnt PIP egy időben az ágazat harmadik legnagyobb cége volt, mellimplantátumainak 80 százalékát Spanyolországba, illetve Nagy-Britanniába exportálta. A problémát az okozza, hogy a PIP a gyanú szerint rossz minőségű szilikongélt használt a mellbetétekhez. A gél, amely tízszer olcsóbb, mint az egészségügyi előírásoknak megfelelő anyag, megnöveli az implantátum borításában a szakadás kockázatát, ennek következtében a környező szövetek gyulladását és a szilikon szivárgását. A betéteket 2010 elején visszahívták a piacról.
