Hosszabb volt a dugó, mint a Föld és a Hold közötti távolság

A németországi autópályákon az idén 450 ezer kilométernyi dugó keletkezett, a torlódások száma és hosszúsága évről évre nő, a német autóklub (ADAC) szerint azért, mert a kormányzati fejlesztéspolitika az ország keleti részére, a volt NDK-ra koncentrál.

Az ADAC adatai szerint a mintegy 13 ezer kilométeres autópálya-hálózaton 2009-ben 141 ezer alkalommal alakult ki dugó, tavaly pedig már 186 ezerszer jelentettek torlódást. Az idén várhatóan 189 ezer lesz a dugószámlálás végeredménye.

A rendőrségtől származó adatokon és a szervezet saját dugófigyelő szolgálatának információi alapján az idén szilveszterig 450 ezer kilométernyi dugó keletkezik, 50 ezer kilométerrel több az egy évvel korábbinál. A német autópályákon így valamennyi dugót együttvéve hosszabb szakaszon torlódtak fel járművek, mint a Föld és a Hold közötti távolság.

A legtöbb dugót – 60 ezret – Észak-Rajna-Vesztfália tartományból jelentették, a második a főváros, Berlin 30 ezerrel, a harmadik pedig Bajorország 26 ezer regisztrált torlódással. A negyedik helyen is az egykori NSZK területén fekvő tartomány, Baden-Württemberg következik 16 ezer dugóval – írta csütörtökön a Die Welt című lap.

Peter Meyer, az ADAC elnöke a nyugat–keleti egyensúlytalanságra utalva kifejtette: „a politika a múltban mindenekelőtt a keleti országrész felzárkóztatására koncentrált. Most azt kell megvizsgálni, hogy nyugaton hol szükséges haladéktalanul beindítani autópálya-fejlesztéseket”. Hozzátette: jelenleg 300 pályaszakasz és híd szorul sürgősen felújításra.

Peter Ramsauer közlekedési miniszter szerint azonban „nem égtájak szerint kell csoportosítani a forrásokat, hanem a rászorultság elve alapján” – írta a lap.

A volt NDK felzárkóztatására 1991-ben bevezették az úgynevezett szolidaritási adót, amelyből ugyancsak csütörtöki sajtójelentések szerint a legutóbbi teljes évből, 2010-ből származó adatok szerint 200 milliárd euró – az éves magyar hazai össztermék (GDP) nagyjából kétszeresének megfelelő összegű – bevétel keletkezett az újraegyesült Németország államháztartásában.

A berlini vezetés a Baloldal (Die Linke) nevű ellenzéki párt, az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből kifejlődött parlamenti párt kérésére hozta nyilvánosságra az adatokat, amelyek szerint a legtöbb pénz, összesen 46,1 milliárd euró Észak-Rajna-Vesztfáliából áramlott a közös kasszába. A második Bajorország 34,5 milliárd euróval, a harmadik Baden-Württemberg 30,9 milliárd euróval.