A minisztérium tájékoztatása szerint a kormány tíz internetes keresőszolgáltatóval, többek között a Baiduval és a Sohu.com-mal vette fel a kapcsolatot, hogy véget vessenek az eszkalálódó adathalászatnak. A terv szerint, amellyel attól kívánják óvni a kínai internetezőket, hogy adathalász levelekre válaszolva kiadják személyes adataikat, egyes bankok hivatalos honlapjai első találatként jelennének meg a keresőkben bizonyos kulcsszavak beírásakor. Ettől azt várják a hatóságok, hogy megnehezíti majd az adatokat az eredetihez kísértetiesen hasonlító, azonban online bűnözők által üzemeltetett oldalak számára a felhasználók átverését.
A kormány szerdán már kilátásba helyezte az internet ellenőrzésének szigorítását, miután az elmúlt időszakban számos , több millió internetezőt érintő adatlopási ügyre derült fény. Csütörtökön Kuangtung tartomány egy közhivatalának honlapjáról derült ki, hogy egy biztonsági rés miatt 4,4 millió személy adataihoz engedett hozzáférést, múlt héten pedig egy programozók által használt hálózat oldaláról lopták el hatmillió felhasználó információit. Korábban a népszerű Tianya közösségi oldalt is szervezett támadás érte.
A Kínai Kommunista Párt egyik szócsövének tekintett Global Times bulvárlap pénteki számában a kínai internetbiztonsági állapotokat „nagyon veszélyesnek” nevezte, míg az adatlopási ügyekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy azok „megkongatták a társadalom vészharangját”. Az ázsiai ország rendelkezik a világ legtöbb internetfelhasználójával, a hivatalos adatok szerint 485 millióan használják a világhálót Kínában. Az adatlopási ügyeket a ipari és információtechnológiai minisztérium is vizsgálja, az esetek az intézmény szerint „az internetfelhasználók jogainak súlyos megsértését” jelentik.
Kínát a közelmúltban számos külföldi kormányzati és céges honlap elleni hackertámadással vádolták meg, a pekingi hatóságok azonban cáfolták, hogy ezek mögött a kormány vagy a hadsereg állna. Az országban igen szigorú internetes cenzúra van érvényben, nem érhető el többek között a Facebook, a Twitter és a YouTube sem, valamint számos híroldalt is blokkolnak a hatóságok, attól tartva, hogy a szabad információáramlás társadalmi feszültségeket okozna és nemzetbiztonsági kockázatokkal járna.
