A magyar diplomácia vezetője találkozott Musztafa Abdel Dzsalíllal, a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács elnökével, Abdul al-Rahim al-Kíb kormányfővel, Asúr ben Hajál külügyminiszterrel, valamint a gazdasági, a pénzügyi, a tervezési és az infrastruktúráért felelős tárcák vezetőivel.
Martonyi János hazautazása előtt az MTI Hírcentrumnak adott interjúban elmondta: a líbiai kormány tudatában van annak, hogy a demokratikus átalakulás folyamata nehéz feladat elé állítja őket, és egész Európának, ezen belül Magyarországnak is érdeke, hogy sikeresen végrehajtsák terveiket. Jelenleg a pénztelenség Líbia egyik legnagyobb gondja, hiszen a legfontosabb bevételi forrásnak számító olajkitermelés a Kadhafi-rezsim elleni harc hónapjaiban szinte teljesen leállt.
A háború előtt Líbia naponta 1,6 millió hordó olajat termelt ki, ebből 1,3 milliót exportált. A termelés visszaállításához a megrongálódott infrastruktúrát is helyre kell hozni. Ám az ENSZ még mindig nem oldotta fel a becslések szerint 170 milliárd dollár értékű külföldi líbiai vagyon zárlatát, amelyet még a Kadhafi elleni lázadás kezdetén rendelt el az ENSZ Biztonsági Tanácsa.
„Líbiának is érdeke, hogy ezen összegek kifizetése transzparens módon történjen, és a pénz oda kerüljön, ahová kerülnie kell” – mondta a magyar külügyminiszter. „Az országnak valóban szüksége van erre a pénzre: fizetniük kell az embereket, meg kell kötniük az új szerződéseket, például a különféle újjáépítési és gazdasági tevékenységek esetében. Ez is amellett szól, hogy a nemzetközi közösség most gyorsan lépjen, persze az előzőleg említett feltétel betartása mellett” – fejtette ki Martonyi János.
A magyar külügyminiszter felajánlotta líbiai partnereinek, hogy Magyarország szívesen átadja a gazdasági-politikai átmenet során szerzett tapasztalatait. Emellett segítséget is felajánlott a harcokban megsebesült líbiaiak gyógykezelésében. Martonyi János szerint mindenkinek érdeke, hogy Líbiában felgyorsuljon a stabilizáció, s megteremtsék az átmenet biztonságos feltételeit.
A külügyminiszter azt is elmondta, hogy szinte valamennyi tárgyalópartnere felidézte az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot. „Úgy tűnik, hogy erre itt elég jól emlékeznek, s nagyon sok párhuzamot vonnak a saját forradalmukkal. Én azt hiszem, hogy ez is hozzájárul a Magyarország-képhez Líbiában, ami összességében egy nagyon jó kép, és én hiszem, hogy erre építenünk kell” – mondta Martonyi János.
A külügyminiszteri látogatás után, a jövő év elején népes, üzletemberekből álló delegáció utazik Tripoliba, hogy konkrét tárgyalásokat kezdjen a líbiai magyar befektetési lehetőségekről.
