A prágai STEM közvélemény-kutató intézet csütörtökön nyilvánosságra hozott országos felméréséből kiderült, hogy a megkérdezettek 69 százaléka elutasítja az egyházak kárpótlását, míg nagyjából egyharmaduk egyetért ezzel.
A cseh kormány és az egyházak a nyáron egyeztek meg a kárpótlás ügyében, s a kabinet jelenleg a megállapodás végrehajtásához szükséges törvényjavaslaton dolgozik. A javaslat egyelőre a kormányban is gondokat okoz. Bár a legkisebb kormánypárt, a Közügyek korábban egyetértett a kárpótlással, miniszterei az ősz folyamán ellenezték a javaslatot. A Petr Necas miniszterelnök vezette kormány januárban kíván újra foglalkozni a témával.
Az egyházak kárpótlását támogató, illetve ellenző állampolgárok aránya az utóbbi években gyakorlatilag nem változik. „Ez elsősorban a cseh közvéleménynek az egyházak hasznosságáról alkotott véleményével függ össze. A csehek többsége nem tartja az egyházakat hasznos intézményeknek, s ezért csak kevesen adnák vissza a korábban államosított vagyont” – állapította meg a felmérés. Az egyházak kárpótlását a megkérdezettek 35 százaléka határozottan ellenzi, 34 százalék „inkább ellenzi”, míg 31 százalék támogatja.
Az állam és az egyházak megegyeztek abban, hogy az egyházak konkrétan visszakapják egykori vagyonuk 56 százalékát; a fennmaradó részért az állam 59 milliárd koronát fizet ki kárpótlásként várhatóan 2030-ig. Az inflációt is figyelembe véve a végösszeg várhatóan 78,9 milliárd és 96,24 milliárd korona között lesz. Ugyanakkor 2030-ban megszűnik az egyházak állami támogatása is.
Az egyházi kárpótlás elhúzódó megoldatlansága gondokat okoz a települési önkormányzatoknak is. A szóba jöhető egyházi vagyon – alapvetően mezőgazdasági termőföldek, erdők, halastavak – ugyanis évek óta zárolás alatt állnak, ami sok esetben gátolja a települések fejlesztését.
