Londoni pénzügyi elemzők szerint az euróövezet felbomlásának költségeinél sokkal olcsóbb lenne, ha az eurójegybank (EKB) közvetlen kötvénypiaci intervencióval megmentené a legnagyobb adósságrefinanszírozási terhekkel küszködő tagállamokat.
Németország és Franciaország már szerdán jelezte: szükségesnek tart egy ilyen tanácskozást, mert az előjelek szerint az EU a jövő év elején recesszióba süllyed. A múlt héten tartott csúcstalálkozón az uniós vezetők az eurózóna válságának megoldási eszközeiről, a pénzügyi fegyelem megszilárdításáról tanácskoztak Brüsszelben. Akkor arra jutottak, hogy Nagy-Britannia kivételével az összes többi 26 uniós tagország keresi a külön szerződéses kötelezettségvállalások lehetőségeit a pénzügyek szoros összehangolása terén. Ez az euróövezeti országoknak elemi és közvetlen érdeke – hiszen közös fizetőeszközük került bajba –, a többi, egyelőre nem euróval fizető ország kormánya azonban kifejezte azon szándékát is, hogy előbb konzultál saját parlamentjével a szoros együttműködésben való esetleges részvételről.
A 26-ok közös szerződéstervezetét – amely körül egyelőre számos alapvető, koncepcionális kérdés vár még tisztázásra – márciusra kívánják kidolgozni. A január elején hivatalba lépő dán EU-elnökség nagyon korán, már március 1-jén akarja megrendezni a tavaszi EU-csúcsot, hogy minél hosszabb idő maradjon a június végéig tartó dán periódus alatt a tavaszi csúcs elhatározásainak megvalósítására. Ebbe a menetrendbe tervezik most beilleszteni január végére, február elejére – egyes találgatások szerint február 7-8-ra – a rendkívüli „gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő” EU-csúcsot, ami arra utal, hogy az uniós vezetők nagyon komolyan számolnak az európai gazdaság recesszióba süllyedésének veszélyével.
