A baloldal előre eltervezte Magyarország elszigetelését?

A szlovén szociáldemokrata kormányfő már több mint fél évvel ezelőtt arról beszélt, hogy összehangolt nemzetközi támadást kell indítani hazánk ellen.

Emlékezetes, Borut Pahor 2011. május 28-án a kormányhoz hű szlovén sajtó munkatársaival folytatott informális beszélgetésen éles kritikával illette a magyar alaptörvényt, valamint több más, a Fidesz–KDNP által alkotott jogszabályt. „Rögtön azután, hogy véget ér Magyarország európai uniós soros elnöksége, politikailag elszigeteljük. Teljes mértékben. Mostanában látták bárhol is Orbánt az elnöklő állam főnökeként az EU nevében nyilatkozni? Sehol. Amint véget ér az elnökség, Magyarország elszigetelődik” – fogalmazott a később kiszivárgott felvétel szerint.

Pahor – aki a rendszerváltás előtt kommunista párttag volt – a beszélgetésen azzal is eldicsekedett, hogy nagyon jó viszonyban van Angela Merkel német kancellárral. A felvétel kiszivárgása után Prőhle Gergely helyettes államtitkár hivatalában közölte Szlovénia budapesti nagykövetével, hogy magyar részről visszautasítják a szlovén kormányfő által elmondottakat, egyúttal kijelentette: elvárják, hogy a szlovén fél nyilatkozatban reagáljon a történtekre. A diplomáciában szokatlan kijelentésekért Pahor végül Brüsszelben kért elnézést Orbán Viktortól.

Schöpflin György fideszes EP-képviselő a kijelentés kapcsán pedig mintha megjövendölte volna a jövőben bekövetkező támadásokat: „Pahor mozgósít, illetve hogy valamelyest elhamarkodva ugyan, világossá teszi az összeurópai baloldal jövőbeli taktikáját. Ha helyes ez az elemzés, akkor az, amit eddig láttunk a médiatörvény és az alkotmány kapcsán: csupán ízelítő. Özönvíz? Nem lehet kizárni.”

Ismert, az elmúlt hetekben a korábban megszokottnál is hevesebb nemzetközi támadások érték Magyarország jobboldali kormányát. A francia Le Monde karikatúrájában náciként ábrázolta Orbán Viktort. Átfogó roham indult az alaptörvény ellen, de a külföldi bírálók már a köztársaságot is siratták, és a diktatúra kiépülését vizionálták.

Később több újságíró és politikus is elismerte, hogy baloldali és liberális ismerősei, hírforrásai elmondása alapján számolt be a magyarországi helyzetről. Emlékezetes az is, Daniel Cohn-Bendit az Alkotmánybíróság elleni támadásként értékelte a bírák nyugdíjkorhatárának csökkenését, miközben a taláros testület tagjaira nem is vonatkozik a módosítás.

A sajtóval párhuzamosan a politika szintjén is megindultak a támadások. Nicolas Sarkozy a francia cégek érdekében levelet írt Orbán Viktornak. Az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen. Angela Merkel pedig arról beszélt, hogy Magyarországnak igazodnia kell az Európai Unió alapelveihez. A bírálatokra válaszul Orbán Viktor felszólalt az Európai Parlament múlt szerdai ülésén, ahol határozottan kiállt hazánk demokratikus elkötelezettsége mellett. Közölte azt is: a kormány hajlandó változtatni a jogszabályokon, amennyiben konkrét, érvekkel alátámasztott kritikákat kap.