Mint arról beszámoltunk, számos politikai foglyot, köztük több jeles ellenzéki aktivistát és kisebbségi vezetőt engedtek szabadon pénteken mianmari börtönökből. A ranguni vezetés mintegy 650 ember szabadlábra helyezéséről tett bejelentést.
Az amerikai diplomácia vezetője nyilatkozatával arra reagált, hogy Thein Szein mianmari elnök kegyelmi rendeletet bocsátott ki, és szabadon bocsáttatott 200 foglyot, köztük a legismertebb politikai elítélteket. Barack Obama elnök közleményt adott ki, amelyben az intézkedést „a demokratikus reform érdekében tett jelentős előrelépésnek” nevezte. Noha az elnök szerint „sokat kell még tenni” a mianmari nép törekvéseinek kielégítése ügyében, kifejezte kormányának készségét az együttműködés elmélyítésére abban az esetben, ha Mianmar polgári kormánya folytatja a megkezdett reformokat.
Az Egyesült Államok az 1988-ban végrehajtott katonai puccs és a demokráciát követelő tüntetések elfojtása nyomán ügyvivői szintre fokozta le diplomáciai képviseletét az akkor még Burmának hívott országban. Washington több nyugati kormánnyal együtt gazdasági szankciókat léptetett életbe a rezsim ellen.
Mianmarban a tavaly márciusban megtartott választások nyomán egy névlegesen polgári vezetés került hatalomra, amely ugyan még mindig erős szálakkal kötődik a hadsereghez, de egy sor reformintézkedést léptetett életbe. Az új kormány novemberben szabadon bocsátotta az ország leghíresebb politikai foglyát, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjit, akivel Hillary Clintonnak a decemberi mianmari látogatása során módja volt találkozni.
Clinton pénteken kijelentette, hogy a hétvégén fel fogja hívni Thein Szein elnököt és Aung Szan Szú Kjit, hogy megerősítse elkötelezettségét a demokratikus átalakulás támogatása mellett. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok együtt fog működni Mianmarral az ottani etnikai kisebbségek aggályainak orvoslásában, valamint abban, hogy biztosítsák az április 1-jén megtartandó időközi választások szabad és tisztességes lebonyolítását és az összes politikai fogoly szabadon bocsátását.
