Magyar drogfutárt vettek őrizetbe a hét végén Costa Ricában – jelentette a közép-amerikai ország Ticovision nevű hírportálja.
Dupla fenekű bőröndjében két kiló kokainnal vettek őrizetbe egy magyart Costa Ricában. A 25 éves férfi Liberia város repülőterén bukott le, s kábítószer-csempészet miatt akár húsz év börtönre is számíthat. Ő a negyvenkettedik magyar állampolgár, akit kábítószer-csempészettel összefüggésben Latin Amerikában valamilyen módon személyes szabadságában korlátoznak. Legtöbben Brazíliában vannak (tizenhárman), utána Peruban (tizenegyen), majd Argentína (hét), Ecuador (öt), Venezuela (négy) és Paraguay, valamint Costa Rica következik a sorban.
A Magyar Nemzet munkatársa vasárnap tért vissza Peruból, ahol hat, börtönben lévő magyar drogfutárral, valamint két, elnöki kegyelemmel feltételesen kiengedett magyarral beszélhetett – utóbbi kettő szabadlábon van ugyan, de nem hagyhatja el az országot. A legtöbb magyart (hat férfit) egy kősivatagban lévő börtönben, a fővárostól, Limától hatvan kilométerre lévő Piedras Gordasban tartják fogva. A nemrég átadott modern börtönben 1641 elítélt raboskodik, közülük 421 külföldi. Utóbbiak mindegyikét drogcsempészet miatt ítélték el, s a büntetés jellemző mértéke hat év nyolc hónap. A legtöbben a spanyolok vannak, őket követik a holland és az angol állampolgárok.
A magyar rabok arról beszéltek: a korábbi börtönökben rendkívüli zsúfoltságot és emberhez nem méltó körülményeket kellett elviselniük. Volt olyan, hogy a nyolcvanhat fős zárkába ötszáznál is több ember zsúfoltak be, így aki ágyban akart aludni, annak komoly összeget, esetenként akár egy-kétezer dollárt is kellett fizetnie. A börtönökben különben mindenért fizetni kell, de nem az őröknek, hanem a belső rendet biztosító börtönmaffiának: pénzbe kerül a kényelmes fekhely, de még az alapvető tisztálkodási cikkek és az élelem is. Aki nem tud fizetni, annak nélkülöznie kell: volt olyan 23 éves magyar fiatal, akinek több hétig a folyosón, pokróc és matrac nélkül kellett aludnia, mert nem volt pénze. Pénzhez pedig csak úgy lehet jutni, ha otthonról küldenek, s azt behozza valaki, vagy esetleg a börtönben elvégzett különféle megalázó munkákból lehet kisebb összeget keresni.
A magyar elítélteket az elmúlt napokban meglátogatta a Magyar Baptista Szeretetszolgálat igazgatója is, aki tisztítószereket, higiéniai eszközöket, ruhát és élelmiszert vitt nekik. Szilágyi Béla elmondta: a latin-amerikai börtönviszonyokról és a drogfutárok beszervezésének körülményeiről filmet forgatnak, amelyet magyarországi és uniós középiskolákban akarnak vetíteni, hogy egyrészt a fiatalok figyelmét felhívják az áldozattá válás veszélyeire, másrészt megmagyarázzák nekik: nem jó buli, ha valaki ingyen repülőjegyet ajánl egy egzotikus latin-amerikai utazáshoz egy apró szívességért cserébe. Tapasztalatuk szerint ugyanis sokakat átvernek: elsősorban szegény és tapasztalatlan fiatalokat keresnek meg, s jól fizető munka ígéretével csalják ki őket Nyugat-Európába, ahol adósságba keverik őket, majd a reménytelen helyzetükből való kijutást ígérik azzal, ha elhoznak egy-egy csomagot Peruból vagy más latin-amerikai országból. A magyar rabokat egy Limában élő magyar szociális munkás, Körömi Mária látogatja, s szerencsére egy helyi ügyvéd ingyen vállalta védelmüket.
A lap munkatársa beszélt a drogügyekben ítéletet hozó bírókkal is. A Callaói Főbíróság (Lima ezen kerületéhez tartozik a nemzetközi repülőtér és a hajókikötő is, ezért a drogcsempészési ügyek 98 százaléka hozzájuk kerül) egyik munkatársa elmondta: tavaly nyolcszáz (!), csempészettel kapcsolatos üggyel kellett az egyik bírónak foglalkoznia, így gyakorlatilag nem volt ideje érdemben tárgyalni ezeket. A futószalagon hozott ítéletekben nem vizsgálják a drogfutárok beszervezésének körülményeit, így a megrendelők büntetlenek maradnak.
A magyar rabok közül többen azt mondták: őket eleve áldozatnak szánták megbízóik, hiszen többjüket már fotóval, pontos adatokkal a kezükben várta a reptéren a perui rendőrség drogellenes osztálya. Gyanújuk szerint megállapodás van a helyi drogmaffia és a rendőrség között: előbbi szállítja az európai balekokat, a kis halakat, akiket pár kiló kábítószerrel elkapnak a határon szolgálatot teljesítő rendőrök. Az eredményes fogással javul a felderítési statisztikájuk, s amíg velük foglalkoznak a hatóságok, a határon háborítatlanul kisétálhat a helyi drogmaffia embere, bőröndjében több tíz kiló kokainnal.
A Magyar Nemzet hétvégi magazinjában helyszíni riportot olvashatnak a perui magyar drogfutárokról és az ottani börtönviszonyokról.
