Nagyon hasonlít a helyzet az elmúlt hónapok történéseihez. Most is a legkényesebb kérdést zárójelbe tették. Az európai állam- és kormányfők hétfőn Brüsszelben találkoznak, hogy az adósságválságról vitatkozzanak és az úgynevezett pénzügyi paktumról döntsenek. A görögországi helyzet azonban nem szerepel a napirenden. De számos megfigyelő szerint a vezető politikusok nem kerülhetik meg, hogy ne foglalkozzanak Athénnal. Már most egy hétfői rendkívüli ülésről spekulálnak. A legfrissebb görögországi helyzetről szóló hírek kijózanítók. A helyzet Olli Rehn, az unió pénzügyi biztosa szerint tovább romlott. A tervezett szükségintézkedések – a 130 milliárdos hitelezői részesedések és mentőlépések – nem elegendők ahhoz, hogy az országot kivezessék a válságból. Ami világosan fogalmazva annyit tesz, Athénnak még több pénzre van szüksége. Újra.
A brüsszeli üzenet megriasztotta a berlini kormányt. Már napok óta azzal a követeléssel szembesül a koalíció, hogy az eurómentő csomagot bővítsék ki. S miként egy átok, a görög válság egyszerűen nem akar véget érni. Szokatlanul világosan utasította vissza a német kancellár pénteken a pénzügyi biztos javaslatát, amikor megüzente, nincs értelme jelenleg új segítségről spekulálni. Jelenleg az úgynevezett trojka – a Nemzetközi Valutaalap, az EU és az Európai Központi Bank (EKB) – legfrissebb jelentését kell megvárni. Guido Westerwelle (FDP) külügyminiszter is jelezte, zavarónak találja ezeket a követeléseket. „Nem tartom jónak, hogy mi minden politikai rendezvényen az összes alkalommal hatalmas milliárdokat a kirakatba rakunk” – bírálta Brüsszelt.
A bírálat mögött számos tényező bújik meg. Egyrészt a szövetségi kormány attól tart, hogy az új athéni segélycsomagról és a mentőalap feltöltéséről szóló hírek azt a látszatot kelthetik a piacokban, mintha a kormányfők tavaly elfogadott intézkedéseiket máris meghaladottnak tartják. Ráadásul a CDU és az FDP azért is aggódik, hogy a további segítség idő előtti ígérete megszabadítja Görögországot a takarékossági kényszer alól.
