A tengeren túl is hatalmas az összefogás Magyarországért

Több mint száz amerikai magyar fejezte ki aggodalmát Barack Obama elnöknek Hillary Clinton levelével kapcsolatban.

A petíciót, amelyet eljuttattak a februárban Magyarországra látogató kongresszusi külügyi bizottsági delegáció tagjainak is, hétfő délutánig több mint százan írták alá. A beadványt megfogalmazó Lipták Béla professzor, az interneten több mint 1200 bejelentkezett követővel rendelkező Hungarian Lobby (Magyar Érdekszövetség) csoport vezetője az MTI-t úgy tájékoztatta, hogy a petíciót kedden reggel a Federal Express-szel fogja feladni a Fehér Házba.

Hivatalos amerikai álláspont

„Aggaszt bennünket, hogy az ellenzék támogatása révén a (Clinton-)levél beavatkozik a magyar belpolitikába” – hangzik az amerikai elnökhöz intézett petíció. A szöveg szerint noha a külügyminiszter levelét asszisztensei készítették elő, akik közül néhányan talán a magyar ellenzék támogatói, ám mivel az ő aláírása szerepel rajta, a sajtó azt a hivatalos amerikai álláspontként kezeli.

„Az IMF és az EU neokolonialista nyomást gyakorol Magyarországra, és Görögországgal vagy Olaszországgal ellentétben Magyarország nemcsak kioktatást kap arról, hogy rendbe kell tennie gazdaságát, de egyúttal kulturális háború tárgya is” – olvasható a beadványban. A petíció úgy fogalmaz: az EU és a nyugati média szerint Magyarország „bűne” nemcsak az alkalmatlan gazdaságpolitikája, hanem az olyan politikai és kulturális értékek előmozdítása is, amelyek ellentétben állnak azzal, amit Brüsszelben „politikailag korrektnek” ítélnek.

A választók többségének támogatását élvezi

A petíció emlékeztet rá, hogy a magyar kormány földcsuszamlásszerű győzelemmel jutott hatalomra és a gazdaság állapota ellenére továbbra is a választók jelentős többségének támogatását élvezi, amit a január 21-i, 100 ezernél jóval népesebb kormánypárti tüntetés is kifejezett.

A petíció szerint noha Hillary Clinton éles bírálatának helyenként van némi alapja, de az amerikai külügyminiszternek nem kellett volna megírnia levelét. Az öt pontba foglalt indoklás szerint a magyaroknak joguk van eldönteni, hogyan akarják kialakítani intézményeiket és ez a struktúra összhangban áll az európai gyakorlattal.

Nem érdemli meg Magyarország

A beadvány az indoklásban megismétli, hogy a Clinton-levél tartalma a magyar ellenzék olyan támogatóitól származik, akiknek „célja a szabadon megválasztott kormány megbuktatása”. Az aláírók azt is hangoztatják, hogy Magyarország helyett talán Kína, Oroszország vagy Szaúd-Arábia érdemelne meg hasonló levelet.

A petíció szerint a külügyminiszteri állásfoglalás globális médiakampányt indított Magyarország ellen, amely ürügyet szolgáltatott a Nemzetközi Valutaalapnak és az Európai Központi Banknak, hogy megtagadja a hitelgaranciákat Magyarországtól. Az aláírók leszögezték: aggodalmuk tárgya ez a kampány, nem pedig az uniós bírósági eljárás, mert a hasonló jogi kérdéseket a testület nagy számban és rutin szakszerűséggel szokta kezelni.

Védje meg hazánkat

A petíció támogatói arra kérik az amerikai elnököt, hogy „próbálja meg megvédeni Magyarországot a globalizált bankszektor fojtogató kizsákmányolásától, emelje fel szavát elnyomott kisebbségeink kollektív emberi jogai mellett”, és a Magyarországot februárban felkereső kongresszusi bizottság jelentése nyomán „fordítsa meg a jelenlegi, félrevezetett magyarellenes politikát és állítsa helyre történelmi barátságunkat”.

A petíció aláírói előre megköszönik Barack Obamának a Magyarországnak nyújtandó segítséget, hogy ők mint politikailag független amerikai magyarok novemberben azzal viszonozhassák ezt, hogy újraválasztják.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a tavaly karácsony előtt Orbán Viktornak küldött levelében – a Népszabadságban közölt szöveg szerint – nyomatékosan kérte: a magyar miniszterelnök fontolja meg annak a következményeit, ha több, az Egyesült Államok és az Európai Bizottság által is kifogásolt sarkalatos törvény januárban mindenfajta változtatás nélkül lép hatályba.

Mint az MNO korábban beszámolt róla, a Svenska Dagbladet, a két legnagyobb országos svéd napilap egyike kommentárban ismertette a magyar politikai helyzetet. Az elégedetlenek el akarják sötétíteni az új Magyarország képét című írás szerzője, Maria Politidou úgy fogalmazott, hogy „kizárólag csak az egyik oldal kap teret a médiában, attól kezdve nem beszélhetünk vitáról, illetve tárgyilagos hírközlésről”. Kiemelte: „Magyarország azon kevés országok közé tartozik, amelynek gazdasága 2011-ben növekedést tudott felmutatni.”