Beszélni kell a részletekről, amelyekben az ördög lakozik

„Vajmi kevés közük vannak a valósághoz” a hazánkról Európában és a világban megjelent véleményeknek.

Az államtitkár ezért tartja fontosnak, hogy megragadjon minden alkalmat arra, hogy a tényekről és arról a kontextusról tudjon beszélni a sajtó képviselőivel, amelyben a jelenleg Magyarországon zajló változásokat értelmezni kell. Példaként említette az alkotmányozás folyamatát, illetve a kétharmados törvények hagyományát és értelmét a stabilitás biztosítására. Véleménye szerint az ilyen személyesebb jellegű, néhány újságíróval folytatott közvetlen beszélgetések sokkal hasznosabbak, mint a sajtótájékoztatók.

Miközben a nagykövetség által meghívott francia újságírók szerint nincs demokráciaprobléma Magyarországon, Kovács azt tapasztalja, hogy olyan cikkek jelennek meg a világsajtóban, amelyek alapvetően kérdőjelezik meg Magyarország demokratikus elkötelezettségét. Ezért kell szerinte beszélni „azokról a tényekről és azokról a részletekről amelyekben az ördög lakozik”, mert különben nem fogják megérteni külföldön, hogy mi az értelme az új törvényeknek.

A kommunikációs államtitkár úgy ítélte meg, hogy Európa jelenlegi gazdasági helyzetében „minden pénzügyet érintő téma felnagyítva jelenik meg” jelentőségében és tartalmában egyaránt. Ezzel szemben nem „védekező, hanem magyarázó álláspontot” érdemes szerinte képviselni.

„Ahogy egy évvel ezelőtt a médiatörvény esetében bebizonyosodott, amikor a párbeszéd visszatér az értelmes, a hétköznapi értelmében is értelmezett párbeszéd szintjére, villámgyorsan el lehet oszlatni a félreértéseket„ – hangsúlyozta. Hozzátette: „A legfontosabb dolgunk, hogy az érzelmileg fűtött és politikailag motivált vélemények és érvelések tűnjenek el a lehető leggyorsabban a közbeszédből.”

Arra a kérdésre, mitől lett ennyire negatív Magyarország külföldi imázsa, az államtitkár elmondta: a rendszerváltozást követően egy „sor hamis illúzió élt tovább” amiatt, hogy a gulyáskommunizmusból, a kádári puha diktatúrából békés átmenet történt a demokratikus intézményrendszerek felé.

Véleménye szerint ez az egyébként nagyon helyeselhető folyamat egyúttal hamis képet adott arról, hogy szükséges-e szembenéznünk az átmenetből fakadó konfliktusokkal. „Mi azt gondoljuk, hogy igen, és itt van az idő. Ha 23 évvel a rendszerváltoztatás után, akkor 23 évvel utána, de a szembenézését meg kell tenni.” Annak hiányában az államtitkár szerint Magyarország soha nem fog tudni átlépni azokon a problémákon, amelyeket az elmúlt húsz évben maga előtt görgetett. Példakánt említette a fenntarthatatlan ellátórendszereket, a „demokratikusnak gondolt, de torz módon működő intézményrendszereket” vagy azt „a felfogást, amelyben a mérsékelt politikai jobboldalnak nem adattak meg ugyanazok a jogok, mint a másik oldalnak.

A France 24 francia hírtelevízió angol nyelvű adásának kedden este adott interjúban az államtitkár arról is beszélt, hogy „Európában ugyanazok az értékek különböző formákban, különböző módon jelennek meg”.
„Franciaországnak vagy Nagy-Britanniának más-más demokráciaformája van. Magyarországnak is megvan a saját formája, de az értékei ugyanazok” – hangsúlyozta Kovács.

Arra a felvetésre, hogy sokak szerint ez a forma autoriter, az államtitkár azt válaszolta: nem gondolja, hogy a magyar vezetés demokratikus elkötelezettségéről kellene politikai és érzelmi vitát folytatni, hanem érdemesebb lenne visszatérni a tartalmi kérdésekhez, és azokat szakmai alapon megvitatni.