Különösen figyelemre méltóak a 2009-es számok. Az „adóalapot meghatározó jövedelem” kategóriában csak 96 200 frank szerepel. Philipp Hildebrand azonban a Svájci Nemzeti Bankot irányító igazgatótanács elnökeként 833 100 frankot keresett. Ezt növeli az a további, 66 648 frankos honorárium, amit a bázeli Nemzetközi Kifizetések Bankja ügyvezető testületének tagjaként kapott. Reprezentációs feladatokra és további közelebbről nem részletezett, a szabályzatnak megfelelő költségtérítésekre újabb 28 800 frankban részesült, nyugdíj-hozzájárulásként 132 900 frankot kasszírozott. Összesen az SNB elnöke 994 800, majdnem egymillió frankos fizetést kap.
Philipp Hildebrand hétfőn nem volt elérhető. Jörg Denzler, a lemondott elnök kommunikációs szakértője sem tudott segíteni. „Én sem érem el jelenleg őt” – fogalmazott Denzler a lapnak.
Kashya Hildebrand szintén nem volt zürichi galériájában. „Jelenleg ő Szingapúrban tartózkodik egy művészeti vásáron” – mondta a galéria egy alkalmazottja. Ruth Honegger, a Hildebrand család adószakértője és a zürichi Tresag cég munkatársa, kijelentette, hogy a relatív alacsony 2009-es adóköteles jövedelemnek egyszerű a magyarázata. Ő azonban az aktuális események miatt Hildebrand úr engedélye nélkül nem mondhat semmit.
Annyi biztos, hogy Hildebrandék 2009-ben csak a töredékét adózták a 2006 és 2008 közötti időszaknak. A bevételük és a vagyonuk egyaránt jelentősen csökkent. Adószakértők szerint ennek csak három oka létezhet. Vagy Kashya Hildebrand galériája komoly veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Mivel a galéria egyéni vállalkozás, ezért az itt kimutatott veszteség közvetlenül a házaspár adójából levonható. E változattal szemben kétséget ébreszt, hogy a 2009-es esztendő a műkereskedők számára egyáltalán nem volt rossz év. „Én viszonylag jó üzleteket kötöttem” – nyilatkozta Nicolas Beurret zürichi galériatulajdonos.
Lehetséges, hogy Hildebrand az adóban érvényesíthető felújítási és korszerűsítési munkákat végzett valamelyik ingatlanán. A zürichi villa tényleg úgy néz ki, mintha a közelmúltban renoválták volna. Az azonban valószínűtlen, hogy mielőtt eladták volna a gstaadi (Bern kanton) hétvégi házukat 3,3 millió frankért, azt felújították volna. „Egy ingatlant annak eladása előtt általában nem szokták felújítani” – nyilatkozta Werner Räber a baari Dr. Thomas Fischer és Partnere adótanácsadó cég munkatársa. Ő egy harmadik magyarázatot tart a legvalószínűbbnek. „Az adóköteles vagyon érzékelhető csökkenése és az adóalapot képző jövedelem zsugorodása arra utal, hogy Philipp Hildebrand nagyobb befizetéseket eszközölt a nyugdíjalapba” – fogalmazott Räber. Ez is teljesen törvényes. A 833 100 frankos évi alapjövedelemmel rendelkező Hildebrand előtt jelentős nyugdíjvásárlási lehetőségek nyíltak. Ezt a bevásárlási lehetőséget mindig az aktuális jövedelem alapján kell kiszámolni. Ennek az alapja az a fikció, mintha az érintett személy 25 éves kora óta a mostani magas összeget kereste volna. A Svájci Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagsága előtt lényegesen kevesebbet keresett, mint a jelenlegi 833 100 frank. Minél nagyobb a bérdifferencia, annál nagyobb a bevásárlási lehetőség és ezzel az adóoptimalizálási potenciál. Hiszen ezt a bevásárlást egy az egyben le lehet vonni az adóköteles jövedelemből.
