Ez a falat még Kína torkán is megakadhat

Élelem- és vízhiány, áradások és szárazság vár Kínára.

FF
2012. 01. 20. 11:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A klímaváltozás lesz hosszú távon a kínai gazdaságot és a kínai emberek jólétét, egészségét és élelmiszer-ellátását leginkább veszélyeztető tényező – kongatja meg a vészharangot a központi vezetés által kiadott, a globális felmelegedés hatásait és költségeit részletező legújabb jelentés.

Amennyiben semmilyen intézkedéssel nem próbálják meg ellensúlyozni a környezeti hatásokat, az ország gabonatermelése 2050-re akár 20 százalékkal is visszaeshet – áll a dokumentumban. Változnak az élelmiszer-termelés feltételei is, biztosan emelkedik ugyanis az átlaghőmérséklet, a csapadék pedig a nyári és őszi időszakban koncentrálódik majd. A módosulások hatására akár teljesen eltűnhetnek egyes, ma még jelentős mezőgazdasági központok.

A tanulmány szerint az évszázad közepére a közigazgatási egységek felében vízhiány alakulhat ki, negyedükben súlyos, ami éves szinten kevesebb mint 500 köbméter egy főre jutó készletet jelent. Az alacsony fekvésű parti városokra – ilyen például Sanghaj is – az óceán emelkedő vízszintje, a gyakori dagály és az extrém időjárási jelenségek, így például a tájfunok számának emelkedése fokozott veszélyt jelent majd. Az azokat védő töltések jelenleg nem nyújtanak elegendő védelmet – hívják fel a figyelmet a szakértők.

Kína jelenleg a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátója, szén-dioxid-kibocsátásának csökkenése azonban a következő években nem várható, az 2030-ig biztosan növekedni fog. A jelentés becslése szerint a kelet-ázsiai ország évente mintegy 10,4 százalékkal többet füstöl majd, vagyis az általa a levegőbe eresztett szén-dioxid mennyisége 2020-ra a 9-9,5 milliárd tonnát is elérheti. A British Petrol (BP) olaj- és gázóriás korábban hasonló számokat jósolt, hozzátéve, az emisszió elleni küzdelem Kínában a következő évtized elején akár a 10 ezer milliárd jüant (372 ezer milliárd forint) is elérheti. A kelet-ázsiai országban ez a második, globális felmelegedésről szóló hivatalos tanulmány, a 2011 végére datált jelentés készítői a korábbi, 2007-es kiadást aktualizálták, egészítették ki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.