Mint arról beszámoltunk, az izraeli miniszterelnöki hivatal vezetője a Közel-Kelet stratégiai helyzetéről, a kihívásokról és a kitörési pontokról beszélt hétfő délután Budapesten.
Netanjahu az izraeli parlament külügyi és védelmi bizottsága előtti meghallgatásán a testület szóvivője szerint hangsúlyozta: a közel-keleti változások által Izraelnek okozott biztonsági problémák egyre súlyosabbak és várhatóan évekig eltartanak majd. Ezzel összefüggésben úgy vélte, hogy a zsidó államnak azonnal meg kell erősítenie védelmi és támadóképességeit, ami sok pénzt emészt fel.
A politikus kitért arra, hogy a Hamász radikális iszlamista palesztin szervezet által ellenőrzött Gázai övezetbe továbbra is áramlanak líbiai fegyverek a Sínai-félszigeten keresztül, amely Egyiptomhoz tartozik. Úgy becsülte, hogy a Gázai övezetbe már több mint tízezer rakéta jutott el, köztük 40 kilométeresnél nagyobb hatótávolságúak is.
Netanjahu azzal vádolta a zsidó állammal ellenséges viszonyban lévő Iránt, hogy ugródeszkának használja a félszigetet Izrael elleni támadásokhoz. Emlékeztetett arra, hogy tavaly augusztusban egy izraeli helikopterre rakétát lőttek ki a félszigetről Izraelbe beszivárgó fegyveresek.
Netanjahu úgy vélte, az izraeli–egyiptomi békeszerződés mindkét ország számára nagy vívmány, de az (egyiptomi) utcákon megnyilvánuló Izrael-ellenes harag politikai célokat szolgáló ütőkártyává válik. A kormányfő arra célzott, hogy (a békeszerződést betartó, az Egyesült Államok megbízható szövetségesének számító) Hoszni Mubarak elnök tavaly februári megbuktatása óta Egyiptomban nőtt a Muzulmán Testvériség nevű iszlamista szervezet befolyása, s e szervezet már követelte a békeszerződés felülvizsgálatát, bár lehetséges felmondásával még nem hozakodott elő. Netanjahu ennek kapcsán figyelmeztetett: ha felmondják a békeszerződést, az az Egyiptomnak nyújtott amerikai támogatás végét jelentheti.
