Az orosz biztonsági szolgálat 2006-ban azzal vádolta meg Nagy-Britanniát, hogy ügynökei egy kőnek álcázott telekommunikációs eszközt használtak fel műveleteik során. Powell most beismerte, hogy a vádak igazak. „Elkaptak minket. Nyilvánvalóan tudtak róla egy ideje, csak arra vártak, hogy politikai célokra is felhasználhassák” – mondja a riportfilmben.
Az orosz kémelhárítás szerint a szerkezetet négy, hivatalosan a moszkvai brit nagykövetségen diplomataként dolgozó szigetországi ügynök használta információátadásra. A „kőben” tárolt eszköz képes volt információk elektronikus fogadására, majd az információkat marokszámítógépekre lehetett letölteni. „Nincs mit mondani (az üggyel kapcsolatban). Nem hívhatjuk fel őket azzal, hogy nagyon sajnáljuk, többet nem fordul elő” – mondta a leleplezésről Powell.
2006-ban a brit–orosz kapcsolatok mélypontra süllyedtek Alekszandr Litvinyenko volt orosz titkosszolgálati tiszt londoni meggyilkolása miatt. A két ország közti viszony akkori megromlásához az is hozzájárult, hogy egy angol bíróság megtagadta egy Moszkva által körözött csecsen vezető kiadatását.
Nagy-Britannia és Oroszország a 19. századi afganisztáni „nagy játszma” óta különös előszeretettel kémkedik egymás ellen. A brit–orosz kémkedés a hidegháború idején élte „virágkorát”, amikor a két ország ügynökei filmekbe illő praktikákkal próbáltak információkhoz jutni. Ahogy egy korábbi hírszerző fogalmazott, a titkosszolgálat állami utasításra „bepoloskázta” Londont. Az információknak a kőhöz hasonló módszerrel való átadása ugyanakkor jóval kevésbé volt fejlett: egy KGB-s kettős ügynök az 1970-es években áltéglákba és egy londoni templom oszlopába rejtette titkos üzeneteit – írta internetes oldalán a The Guardian brit lap.
A brit kémelhárítástól származó információk tanúsága szerint a rivalizálás napjainkban is erős: az MI5 szerint Londonban ma is annyi orosz kém tevékenykedik, mint a hidegháború leghidegebb éveiben.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
