Az amerikaiakat felettébb érdeklik politikusaik adóügyei. Törvény ugyan nem kötelezi rá a jelölteket, az Egyesült Államokban mégis hagyomány az adóügyek publikussá tétele – legalábbis a hetvenes évek óta. A vonakodókat kíméletlen kritika várja: Barack Obama például ritkán felejtette el megemlíteni Hillary Clinton hiányzó papírjait – a jelenlegi elnök hat évre visszamenőleg mindent nyilvánosságra hozott. John Kerry és John McCain feleségeik miatt kerültek bajba, mindkét elnökjelölt neje ugyanis nagyvállalatokat örökölt, melyek adóügyeit nem siettek közölni a publikummal. Dick Cheney és Joe Biden alelnököket alig egy százalékra rúgó jótékony kiadásaik miatt kritizálták az újságírók és persze ellenfeleik.
Hasonló sors várhat Romneyra is. A nagyjából 250 millió dolláros vagyont birtokló politikus sokáig húzódozott, míg végül versenytársai intenzív nyomására bejelentette, közzéteszi a papírokat – de csupán a legutóbbi évre vonatkozóakat. „Azt hiszem, az emberek erre kíváncsiak” – magyarázta. További unszolásra azt is elárulta, összességében véve „körülbelül 15 százalék adót” fizet, mivel jövedelme nem fizetésből, hanem főként befektetések hozamából származik. Ezen felül, fogalmazott, egyedül könyvével és beszédeivel keresett pénzt – az előbbi bevételét azonban jótékony célokra ajándékozta, az utóbbi pedig túl kevés ahhoz, hogy magasabbra mozdítsa a rátát.
(The Washington Post, washingtonpost.com)
