Folytatódhat az iszlamista „show”

Kérdés, folytatódik-e az iszlamista áttörés a hétvégi egyiptomi szenátusi választásokon.

Kovács András
2012. 01. 29. 6:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy évvel a Hoszni Mubarak elnök ellen kezdődő tüntetések után az egyiptomiak a szenátus képviselőiről szavaznak vasárnap. A 270 fős felsőházból 180 személyt direkt, míg 90 főt indirekt módon választanak. Az észak-afrikai országban nemrég fejeződtek be a parlamenti választások, amely a mérsékelten iszlamista Jog és Igazság pártja győzelmével végződött. A Muszlim Testvériséghez köthető alakulat 237 helyet szerzett a törvényhozásban.

Egyiptomot a tavalyi forradalom óta katonai kormányzat vezeti, amellyel egyre többen elégedetlenek. Mindezek ellenére százezrek vonultak fel szerdán Kairóban és az ország más városaiban, hogy megemlékezzenek a felkelések kezdetéről. A liberálisok és világiak, valamint az iszlamisták Kairóban, a Tahrír tér különböző oldalain gyülekeztek, tükrözve azt a mély politikai megosztottságot, amely Mubarak bukása óta kialakult az országban.

Nem lesz újabb felkelés

„Le a katonai uralommal!”, „Forradalmat a győzelemig, forradalmat Egyiptom minden utcáján!” – skandálta egy főleg fiatalokból álló csoport a tér egyik részén. A jól szervezett és a választásokon jelentős fölényt kivívó iszlamista pártok viszont – helyzetüknél fogva – nemigen támogatnának egy újabb felkelést.

A testvérek, 237 hellyel a törvényhozásban, most koalíciós partner után néznek. Számtani műveletek értelmében további 18 mandátumra van szükségük az 508 fős parlamentben. A legvalószínűbb jelöltként a szabadelvű Wafd párt jöhet szóba, amely a félhivatalos adatok szerint 43 vagy 45 helyet szerez majd.

Washington is beleszólt

A félelmek és vészjóslás ellenére, az ultrakonzervatív szalafita an-Núr (A Fény) Egyiptomban így nem válik kormányalakító erővé, és iszlamista erők nem „sajátíthatják ki” az ország jövőjéről döntő alkotmányozó nemzetgyűlést sem, hiszen éppen a Wafd jelezte, hogy nem járul hozzá a modern civil állam mint kiindulópont feladásához az alkotmányozási folyamat során.

A választásokat mindenképpen befolyásolhatja, hogy az Egyesült Államok a legmagasabb szinten figyelmeztette Egyiptomot, hogy eleshet az évi 1,3 milliárd dolláros amerikai katonai segélytől, ha nem tesz érzékelhető lépéseket a demokrácia irányába. A pénzügyi injekciót Washington 30 éve rendszeresen folyósítja, és most először fordul elő, hogy az amerikai kormány kilátásba helyezte a segély megvonását – mondták el amerikai külügyi illetékesek a The New York Timesnak.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.