Mint ismert, üdvözölte az Egyesült Államok, hogy az Európai Unió tagállamai elvi egyetértésre jutottak abban, hogy a továbbiakban nem vásárolnak iráni kőolajat, ha Teherán nem működik együtt vitatott atomprogramja ügyében a nemzetközi közösséggel.
Irán célja, hogy a teljes nukleáris tevékenységi körrel rendelkezzen, amelyhez joga van a nemzetközi szerződések alapján – hangsúlyozta N. Rózsa Erzsébet, a külügyi intézet munkatársa. Rendelkezésünkre álló információk szerint az ország egyelőre katonai célra nem hajtott végre urándúsítást – tette hozzá. Irán jelenleg a teljes fűtőanyagkört bírja, nem sért semmilyen kötelezettséget, a kérdőjelek nem itt szoktak lenni – mutatott rá a szakember.
Balogh István, a külügyi intézet szakértője rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok a kivárás stratégiáját választotta többek között Líbia esetében, de sokszor a stabilitás fontosabb a demokráciánál, ha a térségbeli érdekei úgy kívánják. Emellett egy nagyhatalmi rivalizálás is kialakult a közel-keleti régióban az orosz és amerikai fél között. Szerinte az USA mostanra elfogadta az iráni nukleáris képességet. Az iráni fenyegetés abból fakad, hogy szert tehet olyan kapacitásra, amely képessé teheti arra, hogy nukleáris fegyvert fejlesszen ki – hangsúlyozta Balogh.
„Kézzel-lábbal ellenzik”
Az esetleges légicsapás kapcsán úgy fogalmazott, hogy az amerikai kormányzat ezzel egy instabil helyzetet teremtene a régióban. Balogh szerint az USA „kézzel-lábbal” dolgozik az ellen, hogy sor kerüljön egy légicsapásra. „A feltartóztatás az egyetlen út, ami a jelenlegi helyzetben megmarad.” Ennek egyik eszköze a szankciók politikája, de nem biztos, hogy az eredményre vezet – tette hozzá. „Az USA csupán a rossz és a rosszabb döntés között választhat.” A külügyi intézet munkatársa szerint az USA azért ilyen óvatos, mert egy esetleges légicsapás olyan mértékű káoszt okozhatna a térségben, amely nem érdeke a nagyhatalomnak.
Inkább elrettentenének
Irán nem fogja sem az urándúsítást, sem a nukleáris programját feladni – hangsúlyozta N. Rózsa. Szerinte az iráni rendszer is belső válságban van, a reformerek eltűntek, de a konzervatív erőkön belüli küzdelmek is jellemzőek. Lehet-e „Pax Iranica” a térségben? – tette föl a kérdést az elemző. Úgy látja, Irán mindenképpen regionális hatalmiságra törekszik. N. Rózsa elmondta, hogy az iráni kormányzási modell egyelőre nem vált népszerűvé az arab tavasz folyamán, nem kívánják azt követni.
„Ha az Egyesült Államok nem bombáz, akkor Irán sem fog támadni, mivel erre az elmúlt 250 évben sem került sor.” A szakértő szerint az ország inkább csökkenteni próbálja azt a fenyegetést, amit 2001. szeptember 11-e óta érez. Az amerikai jelenlét csökkenése együtt jár az USA-val szövetséges országok erőteljes felfegyverzésével – tette hozzá. N. Rózsa úgy látja, egyfajta hidegháború kezd kialakulni az Öböl-térségben Szaúd-Arábia és Irán között.
