Vádiratot nyújtott be négy ember ellen az ügyészség a Városháza-botrányként elhíresült ügyben – derült ki a Fővárosi Főügyészség lapunknak adott válaszából. Mint megkeresésünkre írták, a vádirat lényege szerint egy férfi tagja volt egy ingatlanforgalmazással is foglalkozó cégnek. A férfi 2020–2021-ben több, ingatlanközvetítéssel foglalkozó személlyel, illetve ingatlanvásárlás iránt érdeklődő érdekcsoporttal folytatott tárgyalásokat.
A megbeszélések során azt állította, hogy a fővárosi önkormányzatnál és a fővárosi vagyonkezelő cégnél vezető beosztásban, döntéshozó pozícióban lévő személyekkel áll kapcsolatban. Arra hivatkozott, hogy el tudja intézni, önkormányzati ingatlanok értékesítési pályázatait személyre szabottan írják ki, és a pályázaton mindenképpen az érdeklődő – neki fizető – pályázók nyerjenek.
A férfi mindezért cserébe jogtalan előnyként az ingatlanok vételárának tíz százalékát kérte a saját részére. A vádlott a pályázatokkal kapcsolatosan az önkormányzat részéről eljárási jogosultsággal nem bírt – írta az ügyészség.
Tízmilliós utalás
Hozzátették: a befolyással üzérkedő férfi három ingatlant érintően próbált meg – a nyomozás során egyébként nem igazolt – kapcsolatokra hivatkozva pénzhez jutni. Kettőnél valóban pályázatot írt ki a fővárosi önkormányzat. Az ügyészség hangsúlyozta, hogy az egyiken annak a férfinak a cége nyert, aki az ügyben szintén vádlott, és aki a befolyással üzérkedő cégének több mint tízmillió forintot át is utalt. Ezen a nyilvános pályázaton egyébként nem volt más induló. A fizető férfi a másik két cselekménynél a befolyással üzérkedő állításait erősítve segítséget nyújtott a bűncselekmények elkövetéséhez. A másik pályázattal kapcsolatban megkeresett befektető a korrupciós ajánlatot visszautasította – tették hozzá.
A Városháza eladása is szóba került
Az ügyészség kiemelte azt is, hogy a harmadik ingatlan maga a Városháza épületegyüttes volt. A befolyással üzérkedő a fővárosi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó Városháza ingatlanegyüttes eladása kapcsán is tárgyalásokat folytatott három, az ingatlanvásárlás iránt érdeklődő érdekcsoporttal.
A vád szerint a férfi a személyre szabott pályáztatás elintézése érdekében az általa megjelölt negyvenmilliárd forintos vételár tíz százalékát kérte jogtalan előnyként.
A fővárosi önkormányzat az ingatlanegyüttest valójában nem jelölte ki hasznosításra, értékesítésre. Az ingatlan iránt érdeklődők a korrupciós ajánlatot visszautasították.
Börtönt kértek a vádlottakra
A vádhatóság kiemelte, hogy az ügyben a befolyással üzérkedő és a tízmillió forintot meghaladó összeget fizető férfi mellett további két férfi is vádlottként szerepel, akik a vád szerint egyes cselekményeknél szintén erősítették azt a látszatot, hogy a befolyással üzérkedő el tudja intézni azt, amit ígért.
A Fővárosi Főügyészség befolyás vásárlása és több rendbeli – gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett – befolyással üzérkedés bűntette miatt nyújtotta be vádiratát. A főügyészség arra tett indítványt, hogy a bíróság ítélje a vádlottakat végrehajtandó börtönbüntetésre és pénzbüntetésre.
Négy éve robbant ki a botrány
Ahogy azt már többször említettük: a Városháza-botrány 2021-ben robbant ki, és a korábban már nyilvánosságra került információk szerint a Városházát többmilliárdos „jutalékért”, azaz feltételezhetően kenőpénzért akarta egy háttérben mozgó társaság értékesíteni. Az eladásról szóló hírt elsőként az Index írta meg, majd az írásra reagálva Karácsony Gergely főpolgármester hazugsággal vádolta meg a lapot, és tagadta, hogy az önkormányzat vevőt keresne az összességében majdnem öthektáros területre vagy annak nagyobb részére. Csakhogy nem telt el sok idő, és egymást követték a leleplező cikkek és felvételek.
Több befektetőnek is el akarhatták adni a Városházát
Megírtuk azt is, hogy orosz, izraeli, amerikai, arab és olasz üzletembereknek is felajánlották a Városházát. Az olasz befektetők képviselője egy vallomás szerint többmilliárdos jutalékot, kenőpénzt emlegetett a Városháza eladása kapcsán. Ő volt az a személy is a nyilvánosságra hozott információk szerint, aki a botrány kirobbanása után azt kérte a vele kapcsolatban lévőktől, hogy töröljenek minden, a Városházával összefüggő üzenetet, dokumentumot. A nyomok eltüntetése akár azért is lehetett fontos, hogy ne lehessen azonosítani a szereplőket, akik a Városházán kívül több ingatlant is értékesíteni akarhattak.
Jutalékos rendszer
Az ügyet feltáró Anonymous-hangfelvételek alapján ugyanis az a kép rajzolódott ki, hogy a fővárosban – a Városháza eladási tervén túl – az ingatlanértékesítésekre szakosodva egy jól behatárolható kör „jutalékos” rendszert működtetett. A jutalék ezekben az esetekben kenőpénzt jelenthetett.
A botrány kulcsfiguráját is elkapták
Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korrupciós bűncselekmények (befolyással üzérkedés, befolyás vásárlása) miatt ki is hallgatott négy gyanúsítottat (ellenük emeltek most vádat), egyikük az a Berki Zsolt, aki a botrány kulcsfigurájának is tekinthető. Az eddig nyilvánosságra került adatok szerint ugyanis az elvileg minden hivatalos pozíció nélkül tevékenykedő férfi több üzleti kört is megkeresett a Városháza-projekttel és több más budapesti ingatlan-adásvétellel összefüggésben. Korábbi információink szerint gyanúsított még az ügyben Berki Zsolt testvére, a kiváló baloldali kapcsolatokkal rendelkező Berki József is, aki a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott.
Bizalmas levelezés
Berki Zsolt neve Budai Gyula fideszes politikus, egykori elszámoltatási kormánybiztos feljelentéseiben is rendre felbukkant. Budai többek között a sajtónak is hivatkozott egy olyan, még 2021 őszén birtokába került, a Budapest Főváros Városi Vagyonkezelő Zrt. ügyintézője és Berki közötti levelezésre, amiben négy ingatlaneladásról is szót ejtettek. A politikus a Fáy utca 69., az Öv utca 10/A., az újpesti uszoda telke, valamint egy Etele úti ingatlan kapcsán szerzett bizonyítékait is átadta a rendőrségnek. Budai a Nemzeti Nyomozó Irodánál tett feljelentésében leírta, hogy az újpesti uszodát, amely az Árpád úton található, hétszázmillió forint plusz áfa összegért hirdették korábban. Az ingatlanok összértéke meghaladta a hárommilliárd forintot. A képviselő szerint ráadásul a négyből két ingatlant el is adtak.
„A tegeződő, szívélyes hangvételű levelezés magáért beszél, hogy közeli kapcsolatról, jól bejáratott üzleti kapcsolatról árulkodnak a levelek. Teljesen világosan kirajzolódik, hogy az eddigieken felül további ingatlanok is Berki Zsolt által, jutalékos rendszerben lettek értékesítve” – nyilatkozta annak idején Budai Gyula, aki arra is rámutatott, hogy a botrány Karácsony legszűkebb környezetéig is érhet.
Bajnai zsákmányra vadászó cápákról beszélt
A rendőrségi nyomozást az is előrevitte, hogy Berki Zsolt szerepel a botrányt évekkel ezelőtt kirobbantó Anonymous-hangfelvételeken. Azonban nemcsak ő, hanem például Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő cég vezére, valamint Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök, üzletember is. Bajnait – az egyik felvétel szerint – abba a tárgyalásba vonták be, amikor a Városházát az orosz származású, milliárdos Rahimkulov családnak próbálták eladni.
A volt kormányfő többek között zsákmányra vadászó cápákról is beszélt a Városháza kapcsán.
A rögzített beszélgetés egy pontján így fogalmazott: „Itt valaki megszagolja egy dealnek, egy üzletnek a lehetőségét, akkor rögtön mindenki magát akarja közvetítőként betenni. Azért, hogy aztán valami jutalékot kérhessen.” Megjegyezzük: Bajnait nem gyanúsították meg az ügyben, így természetesen vádlott sem lett belőle.
