December közepén virginiai ügyészek bejelentették, hogy vádat emeltek a Lebanese Canadian Bank ügyének központi szereplője ellen kábítószer-kereskedelemben való részvétel és kolumbiai kartellek, valamint a gyilkosságokat is végrehajtó Los Zetas mexikói csoport javára végzett pénzmosás miatt. Ami a Lebanese Canadian Bank számláit illeti, az azokat vizsgáló amerikaiak mindössze néhány olyat találtak, amelyről gyanítható, hogy a kábítószer-kereskedelemhez kötődik.
A további kutatás tavaly nyáron kezdődött, miután a Société Générale de Banque au Liban úgy döntött, hogy megveszi a Lebanese Canadian Banket. Az új tulajdonos elnöke, Antoun Sehnaoui újabb könyvvizsgálatot rendelt el, és hogy biztos lehessen abban, hogy az amerikai pénzügyminisztérium nem talál hibát az ellenőrzésben, olyan embert nyert meg konzultánsként, aki közelről ismerte a terrorizmus elleni harc jegyében született Patriot-törvényt: John D. Ashcroft volt amerikai igazságügy-minisztert, akinek hivatali ideje alatt született a jogszabály.
Először a könyvvizsgálók csak az előző év számláit nézték át, és olyan ügyfeleket kerestek, akikről tudható, hogy kapcsolatban állnak a Hezbollahhal. Az árulkodó ügyletek is érdekelték őket: nagy összegű készpénz ismétlődő befizetése, kisebb tranzakciókra szétbontott tetemes átutalások, egymással semmilyen kapcsolatba nem hozható vállalatok közötti pénzmozgások, amelyek nyilvánvaló célja a pénz eredetének elfedése.
Csaknem kétszáz olyan számla maradt, amelyből egy hatalmas pénzmosó hálózat meglétére lehetett következtetni a középpontjában az iszlamista szervezettel. A bonyolult átutalások során újra és újra ugyanazok a cégek bukkantak fel, és ezeknek a többsége síita, köztudottan a Hezbollahot támogató üzletemberek tulajdonában van. Többen közülük gyémánttal kereskednek, ami szakértők szerint kezdi kiszorítani a régebbi pénzmosási eszközöket, mivel könnyű szállítani, és általában készpénzért cserél gazdát.
Az amerikai hírszerzés elemzői szerint a Hezbollah éveken keresztül évi 200 millió dollárt kapott legfőbb támogatójától, Irántól és további segítséget Szíriától. Ez a támogatás azonban számottevően csökkent, mert Iránnak a nukleáris programja miatti külföldi szankciók gazdasági nehézségeket okoznak, a szíriai kormányzat pedig az egyre erősödő belső lázongással küszködik.
Az első nyomot egy Tálib néven ismert férfi szolgáltatta, aki 2007 júniusában Bogotában találkozott az amerikai kábítószer-ellenes hatóság egyik álcázott ügynökével, és ismertette vele kábítószer-útvonalát. Sekri Mahmud Harb szerint a kokaint tengeren a jordániai Akaba kikötőjébe szállították, és onnan csempészték Szíriába. Harbot végül kábítószer-csempészésért és pénzmosásért ítélték el.
Hamarosan akadt azonban újabb célpont Ajman Dzsuma szunnita személyében, aki a bejrúti Caesars Park Hotel tulajdonosa. Dzsumát azzal vádolják, hogy a közreműködésével került kolumbiai kokain a Los Zetas nevű mexikói szervezethez, amely az Egyesült Államokban értékesítette azt, és részese volt az ebből származó jövedelem tisztára mosásának is. Hogy valaha is bíróság elé áll-e, az egyelőre kérdéses. Az Egyesült Államoknak nincs kiadatási szerződése Libanonnal, és Dzsuma tartózkodási helye sem ismert.
Az amerikai pénzügyminisztérium számára a Lebanese Canadian Bank ügye győzelem a terrorizmus finanszírozása ellen vívott harcban. „A libanoni központi bank kész volt bezárni a bankot és eladni egy felelősségteljes tulajdonosnak” – állapította meg Daniel L. Glaser, a terrorizmus finanszírozása elleni harcot felügyelő államtitkár-helyettes.
