Ha ez az elemzés a hét utolsó munkanapjára, péntekre elkészül, az még nem jelent azonnali döntést Magyarországgal kapcsolatban az unió részéről. Az Európai Bizottságban, az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézményében a biztosok testülete január 11-én tart ülést.
A brüsszeli figyelem középpontjába került egy további dátum is: a médiaszabadsággal foglalkozó uniós munkacsoport január 25-én ül össze. Az ülésen napirendi pont lesz Magyarország is, részben a médiatörvénnyel kapcsolatos tavaly decemberi magyar alkotmánybírósági döntés okán, részben a Klubrádió ügyével kapcsolatosan.
Az EU-biztosi testület jövő szerdai ülése nyomán születhet olyan döntés, hogy Brüsszel politikai konzultációkat kíván folytatni Budapesttel, de – a magyar és az uniós jog ütközésének megállapítása esetén – az sem kizárt, hogy Olli Rehn gazdasági-pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök hivatalos levélben közli a magyar hatóságokkal a kötelezettségszegési eljárás megindítását.
A Brüsszelben elemzett másik nagy jogszabálycsomag az igazságügyek és a szabadságjogok témakörével kapcsolatos. E tekintetben az Európai Bizottság fő felelőse Viviane Reding alelnök. Ő elsősorban az igazságszolgáltatás, illetve az adatvédelem intézményes-szervezeti átalakításával kapcsolatban tett fel kérdéseket Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek, közigazgatási és igazságügyi miniszternek. A válaszok brüsszeli értékelésének eredményeit ezen a területen sem tették még közzé, de egy név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselő újságíróknak azt mondta, hogy e téren is súlyos gondokat látnak.
A médiaszabadság tekintetében illetékessége van Neelie Kroes bizottsági alelnöknek is, aki alapvetően a digitális kérdések biztosa, de tavaly a magyar médiatörvény kapcsán munkájában előtérbe kerültek az általánosabb kérdések is. Kroes az unió audiovizuális szolgáltatási irányelvére hivatkozva konkrét kifogásokat emelt a magyar médiatörvénnyel szemben, és Magyarország ennek nyomán módosította a médiatörvényt.
A médiapluralizmus és -szabadság általánosabb követelményeinek ügyében az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy a függetlenségi követelmények puszta rögzítésén túl nincs olyan konkrét uniós jogi előírásrendszer, amelybe „belekapaszkodva” konkretizálni lehetne a követelményeket a tagállamokkal szemben. Kroes októberben munkacsoportot hozott létre azzal a céllal, hogy az tegyen ajánlásokat a médiaszabadság biztosítása érdekében. E munkacsoport január 25-én esedékes ülésének napirendjére – mint azt a Europolitics brüsszeli hírportál közölte – nem csupán a médiatörvénnyel kapcsolatos decemberi alkotmánybírósági állásfoglalással összefüggésben, hanem a Klubrádió frekvenciapályáztatási ügye miatt is felvették Magyarországot.
Az új magyar alkotmány és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvények hatályba lépése nyomán európai baloldali, liberális, illetve zöldpárti politikai körökben a legutóbbi időben előtérbe került az az érvelés, hogy az EU-nak nemcsak „másodlagos”, technikai részletjogszabályok vonatkozásában kell keresnie az esetleges ütközést az uniós jogi előírásokkal, de azon a síkon is, amelyet az Európai Bizottságban mindeddig felettébb csúszós talajnak minősítettek, nevezetesen az „európai értékek” védelme terén. Az uniós testület eddig egyetlen tagállama ellen sem indított kötelezettségszegési eljárást azon a nehezen bizonyítható jogcímen, hogy ott veszélybe kerültek az unió demokratikus, jogállami alapértékei.
