Nagy port kavart a hírszerzésről szóló könyv

Heves vitát váltott ki Franciaországban egy kötet, amely azzal vádolja a francia kémelhárítást, hogy „politikai eszközként” szolgál Nicolas Sarkozy államfő kezében.

PR
2012. 01. 19. 20:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elnök kémje című könyv – amelynek szerzője három újságíró, Olivia Recasens, Didier Hassoux és Christophe Labbé – vitriolos portrét rajzol fel Bernard Squarciniről, a belső hírszerzés (DCRI) vezetőjéről. Az általa vezetett intézmény 2008-ban Sarkozy kezdeményezésére a korábbi titkosszolgálati szervek összevonásával jött létre. Az újságírók – a leggyakrabban névtelen tanúvallomásokra hivatkozva – azt állítják, hogy az elnök barátjának számító kémelhárítási főnök az elnöki hivatalt szolgálja ki.

Squarcini szerda este cáfolta a vádakat azt állítva, hogy ő „senkinek sem a kémje”. Csütörtökön ügyvédje azt közölte, hogy rágalmazás miatt feljelentést tesz a könyv szerzői, a Mediapart nevű tényfeltáró internetes oldal, valamint annak alapítója, Edwy Plenel újságíró ellen, aki korábban a Le Monde című napilap főszerkesztője volt. Plenel csütörtökön publikált írásában úgy vélte, Az elnök kémje című kötet arra világít rá, hogy a kémelhárítás „ennek a rendőrnek (Bernard Squarcininak) az irányítása alatt teljesen kiszolgálja Nicolas Sarkozyt és a védelmi titok ürügyén teljesen átláthatatlan módon működik, a politikai hatalom, pontosabban a köztársasági elnökség rendőrségi missziót hajtja végre”.

A DCRI-t felügyelő Claude Guéant belügyminiszter is visszautasította a vádakat. „Cáfolom, hogy a DCRI politikai eszköz lenne a hatalom kezében” – fogalmazott a tárcavezető a France Inter közszolgálati rádióban. Hangsúlyozta, hogy „teljesen hamis” állítás az, hogy a DCRI politikusok után kémkedne. „A DCRI nem hallgat le politikai személyiségeket” – mondta. A miniszter azt is tagadta, hogy a törvényi kereteken kívül létezik egy külön ügyosztály mikrofonok elhelyezésére, illetve informatikai rendszerek feltörésére. Márpedig a kötet szerzői ezt állítják.

A 4 ezer tisztviselőt és 3 ezer rendőrt foglalkoztató DCRI-t az utóbbi időben számos bírálat érte. Személy szerint Bernard Squarcini ellen októberben vádat emelt egy párizsi vizsgálóbíró a Le Monde újságíróinak megfigyelési ügyében. A belső hírszerzés vezetőjét az újságírók forrásvédelmére vonatkozó törvény megszegésével, valamint illegális adatgyűjtéssel és hivatali titokkal való visszaéléssel vádolják. A mértékadó liberális újság másfél évvel ezelőtt azzal vádolta meg címlapján a francia elnöki hivatalt, hogy a titkosszolgálati szerveket használta fel a lap informátorainak azonosítására a Sarkozyt is érintő állítólagos adócsalási és illegális pártfinanszírozási botrányban, a Bettencourt-ügyben. Az Elysée-palota akkor nyomban cáfolt, a Le Monde feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.

A kémelhárítás vezetője kihallgatásán beismerte, hogy megfigyeltette az ügyön dolgozó újságírókat, megszerezte a mobiltelefonjaiknak a híváslistáit, s azok alapján azonosította az informátort. Azt is elmondta, hogy az országos rendőrfőkapitánytól kapott utasítást az informátor azonosítására. Azóta a rendőrfőnököt is vád alá helyezték.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.