Nagy port kavart a hírszerzésről szóló könyv

Heves vitát váltott ki Franciaországban egy kötet, amely azzal vádolja a francia kémelhárítást, hogy „politikai eszközként” szolgál Nicolas Sarkozy államfő kezében.

Az elnök kémje című könyv – amelynek szerzője három újságíró, Olivia Recasens, Didier Hassoux és Christophe Labbé – vitriolos portrét rajzol fel Bernard Squarciniről, a belső hírszerzés (DCRI) vezetőjéről. Az általa vezetett intézmény 2008-ban Sarkozy kezdeményezésére a korábbi titkosszolgálati szervek összevonásával jött létre. Az újságírók – a leggyakrabban névtelen tanúvallomásokra hivatkozva – azt állítják, hogy az elnök barátjának számító kémelhárítási főnök az elnöki hivatalt szolgálja ki.

Squarcini szerda este cáfolta a vádakat azt állítva, hogy ő „senkinek sem a kémje”. Csütörtökön ügyvédje azt közölte, hogy rágalmazás miatt feljelentést tesz a könyv szerzői, a Mediapart nevű tényfeltáró internetes oldal, valamint annak alapítója, Edwy Plenel újságíró ellen, aki korábban a Le Monde című napilap főszerkesztője volt. Plenel csütörtökön publikált írásában úgy vélte, Az elnök kémje című kötet arra világít rá, hogy a kémelhárítás „ennek a rendőrnek (Bernard Squarcininak) az irányítása alatt teljesen kiszolgálja Nicolas Sarkozyt és a védelmi titok ürügyén teljesen átláthatatlan módon működik, a politikai hatalom, pontosabban a köztársasági elnökség rendőrségi missziót hajtja végre”.

A DCRI-t felügyelő Claude Guéant belügyminiszter is visszautasította a vádakat. „Cáfolom, hogy a DCRI politikai eszköz lenne a hatalom kezében” – fogalmazott a tárcavezető a France Inter közszolgálati rádióban. Hangsúlyozta, hogy „teljesen hamis” állítás az, hogy a DCRI politikusok után kémkedne. „A DCRI nem hallgat le politikai személyiségeket” – mondta. A miniszter azt is tagadta, hogy a törvényi kereteken kívül létezik egy külön ügyosztály mikrofonok elhelyezésére, illetve informatikai rendszerek feltörésére. Márpedig a kötet szerzői ezt állítják.

A 4 ezer tisztviselőt és 3 ezer rendőrt foglalkoztató DCRI-t az utóbbi időben számos bírálat érte. Személy szerint Bernard Squarcini ellen októberben vádat emelt egy párizsi vizsgálóbíró a Le Monde újságíróinak megfigyelési ügyében. A belső hírszerzés vezetőjét az újságírók forrásvédelmére vonatkozó törvény megszegésével, valamint illegális adatgyűjtéssel és hivatali titokkal való visszaéléssel vádolják. A mértékadó liberális újság másfél évvel ezelőtt azzal vádolta meg címlapján a francia elnöki hivatalt, hogy a titkosszolgálati szerveket használta fel a lap informátorainak azonosítására a Sarkozyt is érintő állítólagos adócsalási és illegális pártfinanszírozási botrányban, a Bettencourt-ügyben. Az Elysée-palota akkor nyomban cáfolt, a Le Monde feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.

A kémelhárítás vezetője kihallgatásán beismerte, hogy megfigyeltette az ügyön dolgozó újságírókat, megszerezte a mobiltelefonjaiknak a híváslistáit, s azok alapján azonosította az informátort. Azt is elmondta, hogy az országos rendőrfőkapitánytól kapott utasítást az informátor azonosítására. Azóta a rendőrfőnököt is vád alá helyezték.