A miniszter, aki novemberben már írt cikket a honlapnak a magyarországi változásokról, kedden megjelent írásában rámutat, hogy a kérdést történelmi összefüggésben kell látni. Mint emlékeztet: az új alaptörvény az „ideiglenes alkotmányt” váltja fel, amelyet még a kommunisták vezettek be 1949-ben.
Világosan lefekteti az alapszabályokat
A kommunizmus 1989-es összeomlását követő felfordulásban a magyar parlament érintetlenül hagyta a kommunista alkotmányt. Az évek során különféle, zárt ajtók mögött folyó alkudozások révén kiegészítették ugyan, de anélkül, hogy nyilvános vitát folytattak volna róla vagy a népet megkérdezték volna. Ennélfogva nyilvánvaló volt a magyar választóknak 2010-ben, hogy szükség van egy olyan alaptörvényre, amely világosan lefekteti a civil társadalom és az állam viszonyának alapszabályait – fejtette ki Navracsics Tibor.
„Ez az az alaptörvény, amelyet mi megteremtettünk. Reméltük, hogy ellenfeleink a parlamentben együtt fognak működni velünk, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy az alkotmánynak nemzeti konszenzust kell tükröznie, nem pártpolitikai ideológiát. Sajnálatos módon a szocialisták bojkottálták a parlamenti vitát az alkotmányról, és világossá tették minden alkalommal, hogy nem akarnak konszenzust” – hívta fel a figyelmet írásában a magyar miniszterelnök-helyettes.
Reflexszerű ellenérzés
A politikus emlékezteti olvasóit arra, hogy a konzervatívokat módszeresen démonizálják ellenfeleik, a liberális újságírókban így reflexszerű az ellenérzés minden politikai célkitűzéssel és olyan gondolkodásmóddal szemben, amely jobboldaliként jellemezhető. „A Fideszben mi ezt megszenvedtük, nem népszerűségünk ellenére, hanem éppen amiatt. Az értelmiség Magyarországon erős nemzetközi hálózattal rendelkezik, amely buzgó módon arra törekszik, hogy lejárasson minket. Ezért mindent alaposan kihasználtak, amellyel az új alkotmányt »hatalom megragadásaként« állíthatták be” – írta Navracsics Tibor.
Mint hangsúlyozta: a sarkalatos törvényeknek az ellenfelek vádaskodása ellenére nem az a céljuk, hogy egy ideológiát vagy politikai doktrínát körülbástyázzanak, hanem az, hogy közérdekű gondokat, fontos kérdéseket oldjanak meg, mint például a pártfinanszírozás, a kisebbségek védelme, a bíróságok működésének szabályozása, az egyházak pénzügyi státusa. A szerző hozzáteszi: az alaptörvényt elolvasva minden pártatlan megfigyelő egyetértene a kormánnyal abban, hogy melyek azok az ügyek, amelyek ilyen pótlólagos védelmet igényelnek, és melyek azok, amelyeket ki lehet tenni a politikai élet hullámverésének.
Világos választóvonal
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!