Nem kapnak kártérítést

Elutasította szerdán egy párizsi bíróság a Renault család örököseinek kárpótlási kérelmét a II. világháború után államosított autógyárukért.

BL
2012. 01. 12. 1:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az örökösök ügyvédei azonnal jelezték, hogy a semmítőszéknél fellebbeznek. Az 1945 januárjában végrehajtott államosítás indoka az volt, hogy a gyáralapító, Louis Renault – aki 1944 végén börtönben halt meg – kollaborált a náci megszállókkal. A család kétségbe vonja az 1945. január 16-án kelt elkobzási rendelet érvényességét. A Francia Köztársaság ideiglenes kormánya ezzel a rendelettel nyilvánította állami vállalattá a Renault-műveket. A család ügyvédjei szerint ez a rendelet megsértette a tulajdonjoggal kapcsolatos alapvető elveket, az autógyár államosítása „erőszak” volt, ezért az unokák kárpótlást követelhetnek az államtól.

A CGT szakszervezet nehézipari részlegének ügyvédje üdvözölte a bíróság döntését és azt, hogy „nem esett bele a csapdába”. Jean-Paul Teissonniere álláspontja szerint az elkobzási rendelet megtámadása provokatív szempontokat is felvetett. Több mint hatvan évvel az államosítás után a Renault-örökösök az állam, a szakszervezetek és az egykori deportáltak szövetségének képviselőivel néztek farkasszemet a tárgyalóteremben. Vitájuk középpontjában az állt, hogy az autógyár milyen szerepet játszott a II. világháború és a náci Németországgal való kollaboráció idején.

Thierry Lévy, a hét unokát mint felpereseket képviselő ügyvéd az első tárgyalási napon cáfolta, hogy a kárpótlást célzó kereset a néhai Louis Renault rehabilitálását szolgálná. Erről azért sem tudta meggyőzni a tárgyalóterem hallgatóságát, mert a család tagjai eközben a sajtóban arról beszéltek, hogy a Renault-gyár „kényszer alatt” működött a háború alatt.

„Egy olyan ember rehabilitálását kérik tőlünk, akinek teljes vagyonát azért kobozták el, mert kollaborált az ellenséggel. Revizionista állásponttal állunk szemben” – hangsúlyozta a per során Alain Lévy, a Deportáltak, Internáltak, Ellenállók és Patrióták Nemzeti Szövetségének jogi képviselője. Véleménye szerint a II. világháború alatt a Renault termelésének jelentős részét az ellenség kapta meg, a vállalat semmilyen segítséget nem nyújtott az antifasiszta ellenállásnak, és nem is kérte munkásait arra, hogy szabotálják a termelést.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.