Hár kijelentette, hogy „amíg a (szövetség) újraértékelésének folyamata tart, nem indulhat meg a közeledés” a két ország között, s hozzátette, hogy jelenleg a kapcsolatok „szünetelnek”. Iszlámábád és Washington viszonya az afganisztáni NATO-erők egy tavaly novemberi, határon átnyúló akcióját követően mérgesedett el, miután a támadásban 24 pakisztáni katona vesztette életét.
A külügyminiszter ugyanakkor azt is jelezte, hogy a szövetség mindkét ország számára kiemelt fontossággal bír. A lehetséges enyhülésre utal az is, hogy helyi jelentések szerint Pakisztán hamarosan újra megnyitja az Afganisztánba vezető utánpótlási útvonalakat a NATO előtt, amelyeket a novemberi támadást követően zárt le.
Ezzel párhuzamosan egy név nélkül nyilatkozó magas rangú pakisztáni tiszt szerint megakadtak Iszlámábád tálib felkelőkkel folytatott tárgyalásai. Az al-Kaidával is kapcsolatban álló felkelők visszautasították, hogy a helyi törzsi vezetőkkel együttműködve fegyverletételi megállapodást hozzanak tető alá, és „megalázónak” nevezték a javaslatot.
Az Egyesült Államok szerint a pakisztáni–afgán határ mentén tevékenykedő tálib felkelők jelentik a legfőbb veszélyt az afganisztáni NATO-csapatokra, ezért Washington korábban Iszlámábád együttműködését sürgette, elsősorban a Hakkáni-hálózat nevű fegyveres csoport kézre kerítésének érdekében. Erre utalva Hár leszögezte, hogy Amerikának „türelmesnek kell lennie” a kérdésben, a nyomásgyakorlás pedig csak hátráltatná az afganisztáni béketeremtésre irányuló műveleteket.
