A hétvégén Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Borbély László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöke vetette fel az előre hozott választások lehetőségét. Szerintük megváltozott a társadalmi helyzet az egészségügy tervezett privatizációja miatt január elején kirobbant utcai tüntetések nyomán, de az önkormányzati és parlamenti választások tervezett összevonásáról szóló múlt heti alkotmánybírósági döntés is új szituációt teremt.
A kormány eredetileg novemberben szerette volna megtartani egy időben az önkormányzati és a parlamenti választásokat, de az erről rendelkező jogszabályt alkotmányellenesnek nyilvánította a múlt héten a taláros testület. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfőn a koalíciós tárgyalások után kijelentette, hogy a választások összevonása, valamint az esetleges előre hozott parlamenti választások kérdése ügyében a koalíció megvárja az alkotmánybíróság indoklását, és csak annak ismeretében dönthet, hogy mikorra írják ki a két megmérettetést.
Ugyanakkor Gheorghe Flutur, a román kormánykoalíció fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) első alelnöke leszögezte: pártja nem támogatja az előre hozott parlamenti választásokat, hiszen egy esetleges politikai válság kedvezőtlenül hatna a román gazdaságra, amire most nincs szüksége az országnak. A kormánykoalíció ugyanakkor felhatalmazta Emil Boc miniszterelnököt, kezdeményezzen tárgyalásokat a jelenleg Bukarestben tartózkodó Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével arról, hogy április 1-jétől 5 százalékkal nőjenek a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak.
Romániában 2010-ben 25 százalékkal csökkentették a béreket, amiből eddig csak 15 százalékot adott vissza a kormány. A nyugdíjak már csaknem két éve be vannak fagyasztva.
origo.hu
Precízen időzített kémbotrány: így keltett pánikot a dollármédia
