Az Európai Bizottság ebből az alkalomból pénteken közölte a legfrissebb, átfogó uniós közvélemény-kutatást (Eurobarométer), amelyből egyebek között kiderül: a lakosság többsége úgy gondolja, hogy az 55 évesnél idősebbek jelentős szerepet játszanak a társadalom kulcsfontosságú területein. Uniós szinten a megkérdezettek több mint 60 százaléka úgy véli, lehetővé kell tenni, hogy a nyugdíjkorhatár elérését követően is folytathassák a munkát, és harmaduk úgy nyilatkozott, hogy maga is szeretne tovább dolgozni.
Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztos a tematikus év indításáról úgy nyilatkozott, bízik abban, hogy „az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve katalizátorként működik majd, arra ösztönözve a polgárokat, az érdekelt feleket és a döntéshozókat, hogy (…) pozitív módon kezeljék az idősödéssel kapcsolatos kihívásokat”. A felmérés a biztos szerint „jól mutatja, hogy az emberek idősödvén is készek aktívak maradni”. A brüsszeli bizottság emlékeztetett arra, hogy a tematikus év nemcsak a foglalkoztatás területére terjed ki, hanem a szóban forgó korosztály társadalmi részvételének és „önálló életvitelének” kérdéseivel is foglalkozik, utóbbi kategóriába értve az egészségügyi kihívásokat is.
Dolgoznának
Ami a munkahelyeket illeti, a felmérés szerint csak minden harmadik uniós lakos (a magyar megkérdezettek közül 20 százalék) ért egyet azzal, hogy országában 2030-ra fel kell emelni a hivatalos nyugdíjkorhatárt. Ez ugyanakkor ma már sok tagállamban egyértelmű prioritásnak számít – fogalmazott a bizottság közleménye. Komoly támogatottságot élvez (uniós szinten átlagosan 61, Magyarországon 40 százaléknyit) az a nézet, amely azt képviseli, hogy az emberek a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozhassanak. Jóllehet a nyugdíjba vonulás kora többnyire 65 év, 2009-ben a munkaerőpiacról átlagosan 61,5 évesen távoztak az érintettek.
A lakosság harmada állítja azt, hogy a nyugdíjkorhatár elérését követően is szeretné folytatni munkáját, és az európaiak csaknem kétharmada (a magyarok 60 százaléka) számára vonzóbb kilátás a részmunkaidős munka melletti részleges nyugdíj, mint a teljes nyugdíjba vonulás. A témával kapcsolatos brüsszeli sajtótájékoztatóján Andor László egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a nyugdíjreformokkal foglalkozó európai bizottsági javaslatcsomag, az úgynevezett fehér könyv kidolgozása az utolsó szakaszában tart. Mint mondta, elképzelhető, hogy ez a munka már februárban befejeződik.
Ki az idős?
A felmérés egyébként azt is megmutatta, hogy az unióban országonként mennyire különböző a fiatal és az idős ember fogalma. Máltán, Portugáliában és Svédországban például csak a 37 év alatti embereket tekintik fiatalnak, de Magyarországon például 46, míg Cipruson és Görögországban 50 éves korig mondják szívesen fiatalnak az embert. Átlagban az európaiak úgy gondolják, hogy 64 éves korban (a magyarok szerint 58 évesen) kezdik el idősnek tekinteni az embert, és 41,8 éves kortól már nem tekinthető valaki fiatalnak. Kortól és nemtől is függ az ember szemlélete – a nők kicsit későbbre teszik az időskor kezdetét, mint a férfiak (uniós átlagban 65,0, illetve 62,7 évre).
Megjegyezte a bizottság azt is, hogy az aktív idősödés nem csak a fizetett foglalkoztatásról szól. Az európaiak körülbelül negyede, köztük jelentős arányban 55 éven felüliek önkéntes munkában is részt vesznek.
