Szociális katasztrófához vezet az IMF kottája

A baloldali-liberális Gerd Höhler Zuhanás egészen mélyre című, a Der Tagesspiegelben megjelent cikkében tudósít a megszorítások következtében Görögországban kialakult szociális válságról.

Ide senki sem jön önként, a rendőrök csak golyóálló mellényben járőröznek. Egyetlen üzletág, a bűnözés virágzik, a drogkereskedelem és a prostitúció. Csak néhányan mozognak itt, főként ázsiaiak és afrikaiak, menekültek, akik a jobb jövő reményében érkeztek Európába. S most egy ország agóniáját láthatják. Athén egykori középpontjában, az Omonia téren található a város legnagyobb szegénykonyhája is, ahol több ezer ember kap naponta egy tál ételt.

Görögországban havonta 20 000 munkahely szűnik meg, ami csaknem egyszázalékos munkanélküliség-emelkedésnek felel meg. Szeptemberben 17,5 százalékon állt az adat, míg októberben már meghaladta a 18,2 százalékot, s nincs jele a változásnak.

Az országnak takarékoskodnia kell, követelik a hitelezők. Az elmúlt másfél évben 73 milliárd eurót utált át az EU és az IMF Görögországnak, ebből azonban semmi sem érkezett a legszegényebbekhez. A statisztika szerint már minden ötödik görög a szegénységi küszöb alatt él. Emiatt élelmiszergyűjtő kampány indult, melynek mottója: „Együtt sikerülni fog!” Arra kérik az embereket, hogy aki teheti, a bevásárlásnál gondoljon a szegényekre, és vegyen nekik is valamit. Egyházak, városok, községek és a legtöbb bevásárlóközpont már csatlakozott a kezdeményezéshez.

Nikitas Kanakis fogorvos a Világ Orvosai (MDM) görög szekciójának vezetője, mely négy, egészségügyi ellátást biztosító központot működtet a rászorultak számára. A segélyszervezet 22 évvel ezelőtti megalakítása óta 600 görög munkatárs 50 országban segített. Most azonban a görög humanitárius válságra kell figyelniük – fogalmaz Kanakis. 2010-ben még hat konténer élelmiszert küldtek Ugandába, ma itthon van szükség a segélyszállítmányokra – tette hozzá.

A hajléktalanok a Klimaka („kötélhágcsó” – a szerk.) szervezettől várhatnak még segítséget, mely lehetőséget szeretne adni ahhoz, hogy önmagukon tudjanak segíteni az utcán tengődők. Képességeikhez és végzettségükhöz illően reggeltől estig foglalkoztatják őket: van, aki futárfeladatokat lát el, van, aki adományokat gyűjt, vagy a szervezet honlapját kezeli és az internetrádiónál dolgozik.

A munkanélküliségtől csak egy lépés a hajléktalanság, mert szociális alapellátás Görögországban nem létezik. Ezért a hajléktalanok száma az elmúlt két évben 25 százalékkal növekedett és elérte a 20 000-t. A felük Athénban él, ahol tíz hajléktalanszálló létezik, de ezek csak 500 ágyat tartanak fenn. Sokan a közel 250 000 emberből, akik 2011-ben elveszítették a munkájukat, a tartós munkanélküliségbe zuhantak, majd az egyéves segély folyósításának végén az utcára kerülhetnek. A segélyszervezetek lényegesen több hajléktalanszállót és ingyenkonyhát követelnek, azonban kérésükre mindig ugyanazt a választ kapják: nincs pénz.

Korábban Görögországban ritkán találkoztak a szegénységgel és a hajléktalansággal, mert családban segítették egymást. De ez sokak számára egyre nehezebb. Sok fiatal munkanélküli apjának és anyjának a nyugdíjából él. Ha a szülők meghalnak, elkerülhetetlenül totális szegénységbe zuhannak.

A most 60 éves Giorgos Bakouris hajléktalan még reménykedik. Két év múlva korengedményes nyugdíjat kérvényezhet, ami a mai számítások alapján mintegy 400 euró lenne. „Ebből meg tudok élni, sőt ismét futná egy tető a fejem fölé” – fogalmazott. De reményébe bizonytalanság vegyül. Azt, hogy addig a nyugdíjakat a megszorítások miatt meddig csökkentik, ma még nem lehet tudni. Már ha addig Görögország csődbe nem megy.