Az elmúlt két évtizedben „több mint 500 ezer taposóaknát, több mint 22 ezer páncéltörő aknát és több mint 15 millió fel nem robbant lőszert távolítottak el” – mondta el a francia hírügynökségnek Alan MacDonald, az ENSZ Afganisztánban működő koordinációs és akcióközpontjának (CCCMA) igazgatója, aki „jelentős sikernek” nevezte a programot.
MacDonald szerint azonban továbbra is számos aknamező vár megtisztításra. 2011 végén még mindig 588 négyzetkilométert és 1930 települést érintő 6048 veszélyes övezet volt az országban, azaz pontosan „1 277 857 ember van veszélyben”. A nemzetközi közösség évente mintegy 90 millió dollárt költ aknamentesítésre Afganisztánban, ahol mintegy 15 ezren dolgoztak e területen 2011-ben.
A robbanóeszközök nagy részét a három legutóbbi konfliktus – a szovjet invázió (1979–1989), az afgán hadurak közötti polgárháború (1992–1996), valamint a tálibok és Ahmed Sah Maszúd parancsnok Északi Szövetsége közötti háború (1996–2001) – idején ásták a földbe. A NATO támogatását élvező kabuli kormány és a tálibok közötti konfliktus idején, az elmúlt években az út mentén elhelyezett és távirányítással felrobbantott, házilagos készítésű pokolgép lett a lázadók egyik legkedveltebb és leggyilkosabb fegyvere.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!