A magyarellenes támadások Párizsban

Magyar reflexiók címmel a magyar politikai helyzetről rendezett vitaestet csütörtökön a párizsi magyar nagykövetség.

A mintegy ötven meghívott vendég előtt tartott közel háromórás kerekasztal-beszélgetés kezdetén Tar Béla korábbi vatikáni és washingtoni nagykövet arról beszélt, hogy a rendszerváltást követően a nemzetközi sajtóban mindig a jobboldali kormányok idején erősödtek fel a „támadások”, amelyek a baloldal győzelme után alábbhagytak.

Magyarellenes kampány

A Károlyi József Alapítványt létrehozó francia–magyar kettős állampolgárságú Georges Károlyi úgy vélte, hogy téves információkon és tudatlanságon alapuló „magyarellenes kampány” folyik a francia sajtó egy részében, ami abból az álláspontból indul ki, hogy minden, amit a magyar kormány tesz, az csak rossz lehet, s ez szerinte „hatalmas károkat” okoz Franciaországban.

Ablonczy Balázs történész, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója a magyarországi szélsőjobboldal történetéről tartott rövid áttekintést. Trócsányi László nagykövet egykori alkotmánybíróként az új magyar alaptörvény megszületésének hátteréről beszélt, annak főbb elveit és elemeit Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró ismertette.

Gazdaság

A gazdasági helyzetről a magyar és a francia kormány által a Magyarországon jelen lévő francia cégeket érintő vitás kérdések megoldására kinevezett közvetítők számoltak be, akiknek mandátuma december 31-én járt le. Madarász László, a Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara korábbi elnöke a munkanélküliséget, az állam és a háztartások eladósodottságát és a rendszerváltás utáni privatizációt nevezte jelentős problémának.

Közvetítés

Francia részről Paul-Henri Ravier, a számvevőszék főtanácsosa és a Kereskedelmi Világszervezet korábbi vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy a közvetítés „részleges eredménnyel” zárult. Az Alstom esetében például megoldás született, az energiaszektorban elindult a párbeszéd, a szolgáltatói szektorból viszont érzése szerint több francia cég is kénytelen lesz elhagyni Magyarországot. Gondnak nevezte a „jogi szabályozás kiszámíthatatlanságát”, a nehéz párbeszédet a magyar hatóságokkal, s azt, hogy a francia vállalatok egyre inkább úgy érzik, már nem látják őket szívesen Magyarországon.