Ausztria történelmi megszorításokat tervez

A neokonzervatív bécsi napilap Nulla deficit 2016-ig: „Ilyen takarékossági csomagunk még nem volt” című cikkében tudósít az osztrák kormány által pénteken elfogadott megszorításokról.

2012. 02. 11. 16:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A csomag összesen 26,5 milliárd eurós, ami 70 százalékban takarékossági intézkedésekből, s majdnem egyharmadában új adókból állna.

A kormány természetesen hatalmas előrelépésről beszélt, Werner Faymann szocialista kancellár történelminek nevezte a takarékossági rendszert. „2016-ban az elmúlt 50 évben először rendelkezik az ország kiegyensúlyozott költségvetéssel” – azaz nulla deficittel. Ez egy olyan reformcsomag, mely egyetlen, tömegeket érintő adóemelést sem tartalmaz (például áfát – a szerk.), s nem a családi ezüst eladása szerepel benne, hanem a tartós takarékoskodás. A kancellár azért is dicsérte a kormányt, mert a felsőház, a nemzetgyűlés és a kormány tagjainak 10 százalékos csökkentése is példaértékű lépés.

„Ilyen takarékossági csomagunk még nem volt” – nyilatkozta Michael Spindelegger (ÖVP) alkancellár. – Az eredményt meg lehet nézni.” A tízheti tárgyalás a külügyminiszter elmondása szerint élete legnehezebb időszaka volt.

A megszorítócsomag legnagyobb falatját, 7,3 milliárd eurót a nyugdíjon kívánnak megtakarítani. A nyugdíjrendszerek harmonizálása gyorsabban bekövetkezik majd, mint azt korábban tervezték. 2014-től már csak egy jogalapon lehetséges nyugdíjba menni. A kormány komoly megszorításokat tervez a klasszikus korai nyugdíj esetében. Ezt a jövőben csak 40 biztosítási év után lehet igénybe venni. Ráadásul a korai nyugdíjba vonulást súlyosabb levonással büntetik.

2016-ig a gyakorlati nyugdíjba meneteli határidő csak 1,2 évvel fog emelkedni – vélekedett Spindelegger az ORF-nek adott interjúban. Először 2020-tól mennek majd nyugdíjba négy évvel később a munkavállalók. Aki már nyugdíjas, annak a következő két évben az infláció alatti nyugdíjemelésre kell számítani, nominálisan 2013-ban 1 százalékkal emelnék, míg 2014-ben mindössze 0,8 százalékkal. „Tudom, hogy ez nehéz sokaknak” – fogalmazott Spindelegger.

Még súlyosabban érintik a megszorítások a köztisztviselőket és közalkalmazottakat. Ők a következő két évben semmilyen emelésre sem számíthatnak. Az ezt követő időszakban is csak igen óvatos, tehát az infláció alatti béremelkedésre készülhetnek. S számos, a nyugdíjazás miatt szabaddá váló pozíciót sem fognak betölteni. A felvételi stoptól csak az igazságügyi, biztonsági és oktatási terület képezhet kivételt. Összesen több mint ezer állást kívánnak megtakarítani.

Az adókon is emelni fognak, még ha a néppárt el is érte a vagyonadó elvetését. A jobban keresőknek mégis fizetniük kell. 185 920 eurós (csaknem 5,4 millió forint) bruttó fizetés felett adókedvezményeik egy részétől elesnek. Az ingatlanok esetében pedig felszámolják a tízéves spekulációs határidőt.

A takarékossági csomag mégis tartalmaz néhány meglepetést. A néppárt által állandóan védelmezett csoportos adóztatás lehetőségét (az osztrák vállalatok kül- és belföldi leányvállalataik veszteségeit leírhatják az anyacég adóiból – a szerk.) mégis korlátozzák, ráadásul a vállalkozásoknak elbocsátások esetén úgynevezett „manipulációs költséget” kell a munkaügyi hivatalnak fizetnie.

A takarékossági csomaggal 2013-ban a költségvetési hiány 2,2 százalékra csökken, ami lényegesen alacsonyabb a Maastrichtban engedélyezett 3 százaléknál. 2016-ra már csak hajszálnyival, 0,1 százalékkal haladnák meg a kiegyenlített költségvetést, amit a kancellár és alkancellár is már nulla deficitként értékelt. Az egyik gazdasági kutatóintézet szerint erre legutóbb 1951-ben volt példa – fogalmazott a kancellár, aki szerint ha a számok tarthatók, 2020-ig a GDP-arányos államadósság 60 százalék alá csökken, ezzel pedig újabb maastrichti feltételt teljesítene Bécs.

Egyelőre kérdéses, hogy ezek a tervek teljesíthetők-e. Például a pénzügyi tranzakciós adó esetében Bécs azzal számol, hogy azt az egész EU-ban bevezetik, s ebből 2016-ig egymilliárd euróra számítanak. Az egészségügyben is még pontosan ki kell találni, miként kívánják összeszedni a betervezett 1,4 milliárd eurót.

A tartományok hozzájárulása is kérdéses. 5,2 milliárd eurónak kellene 2016-ig a tartományoktól érkezni. Ebből 2,3 milliárd euró az adóemelésekből érkezne. A maradékról a tartományok maguk kívánnak megállapodni, egymás között.

Die Presse (Diepresse.com)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.