A külügyminisztérium nagytermében nagykövetek hallgatták Guido Westerwelle (FDP) német külügyminisztert, aki a szövetségi kormány új külpolitikai koncepcióját ismertette. Ebben az előadásában az „új befolyásoló tényezőkről” beszélt. A miniszter e fogalom alatt az olyan felemelkedő hatalmakat érti, mint Kína, India, Brazília, Indonézia, Mexikó, Vietnam, vagy Kolumbia.
A legszívesebben úgy láttatja magát a berlini kormány, mint ami értékorientált külpolitikát folytat. Az emberi jogi és jogállami fejezet megelőzi a gazdasági és pénzügyi kérdéseket. De a gyakorlat szerdán a külügyminisztériumtól két kilométerre a kancellári hivatalban mást mutatott. Angela Merkel (CDU) hivatalában fogadta Nurszultan Nazarbajev kazah elnököt, aki autokratikusan kormányozza az országot, legutóbb állítólag több mint 80 százaléknyian szavaztak rá, de az ellenzék választási csalásról beszélt, az EBESZ pedig nem demokratikusnak nevezte a szavazást.
Az emberi jogok is szóba kerültek a tárgyaláson, de Merkel és Nazarbajev kőkemény reálpolitikai érdekek miatt találkoztak. A gazdasági miniszterek ezen a napon Berlinben egy olyan szerződést kötöttek, mely lehetővé teszi a német cégek számára, hogy a modern iparágak számára nélkülözhetetlen ritka földfémeket keressenek és termeljenek ki az ázsiai országban. Kazahsztán az ötödik legnagyobb nyersanyagtartalékkal rendelkező ország, található itt többek között olaj, gáz, arany és urán is.
(Der Spiegel – spiegel.de)
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
