A kedden bejelentett tervek szerint a National Institutes of Health (NIH) már idén plusz 50 millió dollárral (11 milliárd forinttal) járul hozzá az Alzheimer-kutatáshoz, amivel megnyithatja az utat a lehetséges terápiák legalább egy leállított vizsgálata előtt.
A NIH jelenleg évente 450 millió dollárt (közel százmilliárd forintot) fordít az Alzheimer-kutatásra. Barack Obama jövő héten beterjesztésre kerülő költségvetési tervezete szerint az elnök 80 millió dollárral többet kér majd a kongresszustól a jövő évi kutatásokra – mondta el Francis Collins, a NIH igazgatója.
A kormány átfogó nemzeti Alzheimer-tervezete a kutatáson kívül a dementia kezelésének javítását is célozza, hogy segítsen a betegek családjainak. Az orvosbiológiai kutatások mellett – a még nem végleges terv szerint – 26 millió dollárt (5,6 milliárd forintot) kívánnak egyéb célokra, ezen belül a gondozói támogatásokra fordítani.
Kathlen Sebelius egészségügyi és szociális miniszter nemzeti prioritásnak nevezte, hogy sürgősen csökkentsék az Alzheimer-kórral küzdő betegekre és családjaikra nehezedő terheket.
Betegvédő csoportok régóta hangoztatják, hogy az Egyesült Államok túl keveset fordít az Alzheimer-kutatásokra ahhoz képest, hogy a betegség mekkora árat követel. A kormány egy Alzheimer-tanácsadója egy januári tanácskozáson azt állította, hogy a kutatásokra legalább évi kétmilliárd dollárt kellene költeni ahhoz, hogy valóban eredményesek legyenek.
Több mint ötmillió amerikai szenved Alzheimer-kórban vagy azzal kapcsolatos dementiában, és hacsak a gyógyszerekkel áttörést nem érnek el, 2050-re ez a szám több mint a duplájára nő. Az Egyesült Államokban évente 180 milliárd dollárra rúg az Alzheimerrel kapcsolatos orvosi költség és a gondozóotthonban történő ellátás számlája.
Összehasonlításként: Amerikában évente közel hárommilliárd dollárt költenek AIDS-kutatásra, miközben a vírusfertőzöttek száma 1,1 millió.
Mint Collins kifejtette: olyan sürgetőnek tartja a kutatások felgyorsítását, hogy a NIH költségvetéséből más tételek terhére adnak át plusz 50 millió dollárt. Mint mondta, ebből például az Alzheimer genetikai vonatkozásait lehetne feltárni, hogy megállapítsák, mi védi meg egyes emberek agyát a dementiára hajlamos családokban. És eldöntésre vár, hogy vajon el lehet-e kezdeni az extra pénzből bizonyos klinikai próbákat – például intranazális inzulinnal –, amelyek különben halasztást szenvednének.
