A 315 támogató vokssal, 263 ellenszavazattal, 49 tartózkodás mellett elfogadott határozat az EP „súlyos aggodalmát” fejezi ki „a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”. Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket.
A voksolásra három határozati javaslatot is beterjesztettek, és ezek közül a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nevet viselő radikális baloldaliak indítványa kapta meg a szükséges többséget. A másik két, alternatív javaslatot – amelyet a jobbközép néppártiak, illetve a konzervatívok jegyeztek – a plenáris ülés elutasította.
Még tavaly bíráltak
Az állásfoglalás emlékeztet arra, hogy a tavaly elfogadott új alkotmány „egyes rendelkezéseit az Európai Parlament bírálta 2011. július 5-i állásfoglalásában”, és akkor „felhívta a magyar kormányt, hogy rendezze a Velencei Bizottság által kiemelt kérdéseket és aggályokat, és ... felhívta az Európai Bizottságot, hogy alaposan tekintse át és elemezze az új alkotmányt és az abban rögzített sarkalatos törvényeket annak ellenőrzése érdekében, hogy következetes összhangban állnak-e a közösségi vívmányok betűjével és szellemével, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájával”.
Az állásfoglalás szerint az EP „utasítja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy az Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal együttműködve kísérje figyelemmel a Bizottság és az Európai Parlament ... említett ajánlásainak végrehajtását és a végrehajtás módját, és megállapításairól készítsen jelentést”. Egyúttal „utasítja az Elnökök Értekezletét”, hogy e jelentés fényében „mérlegelje”, „szükség van-e intézkedések – köztük az eljárási szabályzat 74e. cikke és az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti
intézkedések – életbe léptetésére”.
Csak egy papír
Valószínűsíthető volt, hogy elítélik Magyarországot, az volt kérdéses, hogy minden szocialista megszavazza-e ezt az indítványt – mondta Simon János a Hír TV stúdiójában. A politológus úgy sejti, hogy a lengyel balosok, illetve az észak-olasz, és brit konzervatív EU-szkeptikusok vagy nemmel szavaztak, vagy tartózkodtak, vagy nem nyomtak gombot, ám ez is kevés volt az elítélő határozat megakadályozására.
Kumin Ferenc pedig úgy fogalmazott, hogy a nyilatkozatnak semmilyen jogi kötőereje nincs, „akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez csak egy papír amivel gyarapszik az unió irattára, ám szimbolikus, politikai jelentősége van”. A hetes cikkelyről, amely alapján akár visszatarthatják a hazánk felé irányuló forrásokat, vagy akár szavazati jogunkat is felfüggeszthetik, az elemző úgy szólt: a szocialisták hezitálnak, lebegtetik a lehetőséget, a zöldek, a liberálisok és a kommunisták viszont hevesen érvelnek mellette.
Kumin Ferenc szerint a magyar kormány legfontosabb feladata most kommunikálni,vagyis elmagyarázni, hogy egy politikailag motivált tárgyi tévedésektől hemzsegő döntés született.
Kettős játszma
Gál Kinga a Hír TV-nek elmondta, hogy egy olyan határozat született, amely általában elítéli a kormány intézkedéseit. „Ezt teljes mértékben elutasítom” – hangsúlyozta a fideszes európai parlamenti képviselő. Az a probléma ezzel a „vagdalkozó” határozottal, hogy beleszól a hazai szuverenitásba, nem elégszik meg az uniós jogszabályok betűjének az elfogadásával, hanem a szellemét kéri számon – tette hozzá.
A politikus szólt arról is, hogy ezzel a döntéssel az EP meglebegteti a hetes cikkely alkalmazását. „Világossá vált, milyen kettős játékot játszanak a szocialisták, amit bizonyít, hogy az MSZP képviselői megszavazták ezt a határozatot”. Gál elmondta, hogy ezek a határozatok politikai töltetűek, ezért nincsen jogi súlya, ráadásul több esetben hozott már az EP ilyen döntést.
Gál politikai nyomásgyakorlásnak nevezte az EP csütörtöki döntését, amely a baloldal részéről érkezett. Az EP-képviselő szerint szakmai vitáról nem lehetett szó, a határozat ennek a szakmaiatlanságnak a példája. A másik fél érvei nem találtak meghallgatásra, ráadásul az EP-nek nincsen hatásköre ilyen ügyekben állást foglalni – zárta szavait a fideszes EP-képviselő.
A koncepciós pereket idézi
A koncepciós pereket idézi a magyar néppárti EP-képviselőcsoport szerint az, hogy az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén a szocialista, liberális, zöld és kommunista frakciók megszavazták a Magyarországot elítélő határozatot. A csoport nyilatkozatában kiemelte: az állásfoglalást annak ellenére hozták meg, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetések hamarosan lezárulnak. Felhívták a figyelmet: az állásfoglalás kezdeményezői között volt az MSZP két EP-képviselője, Göncz Kinga és Tabajdi Csaba is.
Az elvakult támadás elvakult reakciót szül – kommentálta a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke az Európai Parlamentben csütörtökön elfogadott négypárti állásfoglalást az MTI-nek, hozzátéve: Magyarország annyi tisztelet elvár az unió politikusaitól, mint amennyit mi adunk nekik. Rétvári Bence az MTI-nek úgy fogalmazott: nem az egész Európai Parlament, hanem csak egy szűk többség ítélte el Magyarországot, a néppárti és konzervatív képviselők kiálltak Magyarország mellett. Hozzátette: az EP-ben nem Magyarországról vitatkoztak, hanem a kialakult sajtóhírekről, például arról, hogy bebörtönözik a hajléktalanokat, betiltják a szerzetesrendeket, és összekeverik az Alkotmánybíróságot a Legfelsőbb Bírósággal. Az Európai Unió szocialista és liberális képviselői most ugyanazt a hibát látszanak elkövetni, mint amit a magyar liberális párt, az SZDSZ a 2010-es választások alkalmával megtett: kampányában a szélsőjobboldal térnyerésével riogatott, nagyban erősítve ezzel annak népszerűségét – mondta. A KDNP alelnöke úgy látja, hogy az EP baloldali és liberális frakciói példa nélküli módon rontottak rá egy tagországra. Szerinte Magyarországon bár továbbra is egyértelmű az EU-támogatottsága, de az igaztalan vádak az EU-szkeptikusok és Jobbik-szavazók számát növelik.
A kormányzati kommunikációs államtitkár, Kovács Zoltán szerint politikailag motivált döntés született csütörtökön Strasbourgban, amikor a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről szóló, négypárti állásfoglalás-tervezetet szavazott meg az Európai Parlament (EP) plenáris ülése.
„Párthatározat”
Az Európai Parlament által Magyarországgal kapcsolatban elfogadott csütörtöki állásfoglalásnak nincs jogi kötelező ereje, és a dokumentum az európai gondolatnak okoz valódi kárt – hangsúlyozta Gyürk András, a magyar néppárti EP-képviselőcsoport elnöke az MTI-nek telefonon adott rövid értékelő nyilatkozatában. Gyürk szerint az EP-határozat nyugodtan nevezhető „párthatározatnak” is, hiszen gyakorlatilag a nemzetközi baloldal véleményét tükrözi.
Árulkodó a hetedik cikk említése – mondta a fideszes politikus. Ezzel arra utalt, hogy az EP-határozat felveti: meg kell vizsgálni, hogy kell-e alkalmazni Magyarország vonatkozásában az EU alapszerződésének hetedik cikkét. E szóban forgó paragrafus az uniós értékek valamely tagállamban való veszélyeztetettsége esetén követendő eljárásról szól. Mint mondta: a szóban forgó cikk alkalmazásáról az uniós tagállamoknak kellene dönteniük, ez pedig Gyürk szerint kizárt.
Gyürk András úgy véli: a baloldali stratégia arra irányulhat, hogy ilyen eszközökkel felülbírálják a magyar választók kétharmados többséget eredményező döntését, ez a mostani határozat azonban „erre a célja alkalmatlan eszköz”. A fideszes politikus ehhez hozzáfűzte: lehet, hogy a határozattal Magyarországnak akartak ártani, ám az valódi kárt az európai gondolatnak okoz, a szélsőségeseket erősíti.
Kokikat emleget a Gyurcsány-párt
A Demokratikus Koalíció szerint az Európai Parlamentben négypárti egyetértéssel benyújtott határozati javaslat a kormánypártok kétségbeesett reakcióival ellentétben nem Magyarországot, hanem az Orbán-rezsimet ítéli el.
Kósáné Kovács Magda, a Demokratikus Koalíció etikai bizottságának elnöke csütörtöki MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, az Európai Parlament határozatával az Orbán-rendszer hatalmas vereséget szenvedett. A magyar kormányfő saját pártcsaládja, az Európai Néppárt támogatását sem élvezi már maradéktalanul. A volt EP-képviselő szerint a magyar kormány ugyanakkor készülhet „a további kokikra és sallerekre is”. Az EP mai döntése politikai támogatást nyújt az Európai Tanácsnak, hogy a kötelezettségét megszegő magyar kormánnyal szemben szankciókat is életbe léptessen – beleértve akár a szavazati jog felfüggesztését is – közölte.
Nem méltók a szocialisták
Egyértelművé vált, hogy az MSZP nem méltó az ország képviseletére – reagált a szavazás eredményére a Fidesz ifjúsági szervezete. A Fidelitas elnöksége által az MNO-hoz eljuttatott közleményben kifejtik, „ha csak Göncz Kingán és Tabajdi Csabán múlna, eljárás indulna Magyarország ellen. Ez a szavazati jogunk és az uniós források elvesztésével is járhatna”.
