Christoph Bergner államtitkár tanulmányt rendelt a keleti tartományok támogatásának rendszeréről, majd egyévi munka után, tavaly nyáron hozzájárult a publikáláshoz. Néhány nappal később a belügy felhívta a kutatásokat irányító hallei Gazdaságkutató Intézetet azzal, hogy a Kelet-Németország gazdasági helyzete és jövője címet viselő, 131 oldalas tanulmányt nem szabad nyilvánosságra hozni. A szétküldést is azonnal be kellett fejezni. Néhány szerző meglepetésének adott hangot, amikor a nyilvánosságra hozatal elmaradásáról a Frankfurter Allgemeine Zeitungból (FAZ) értesültek. Az FAZ hétfőn elsőként írt erről az esetről.
A tanulmány, mely a Süddeutsche Zeitung birtokában van, arra a következtetésre jut, hogy a keleti tartományok támogatását azonnal felül kell vizsgálni: egy külön keleti támogatás már nem felel meg a kor szellemének, ehelyett a rászoruló régiókat kellene támogatni – az egész országban. Ugyan még léteznek lényegesen különbségek kelet és nyugat között a gazdasági erő és a munkanélküliség tekintetében, de a régiók esetében néhány nyugatnémet területen ugyanolyan rossz a helyzet, mint keleten.
A belügyminisztériumban eltérőek az álláspontok, miért nem kívánják a tanulmányt nyilvánosságra hozni. Egy szóvivő szerint a tudománynak közös álláspontra kell jutnia. Ezt a párbeszédet azonban a tanulmány kidolgozói teljesen feleslegesnek tartják, azzal érvelve, hogy teljesen normális, hogy az öt, tanulmányt író intézet egyes kérdésekben eltérő álláspontot képvisel. A minisztérium szóvivője kijelentette, megbízóként szerződéses joga, hogy egy tanulmányt ne jelentessen meg. Ezt az intézetek sem vitatják, de ez az eljárás ellentmond a viselkedési kódexüknek, miszerint nem vállalnak olyan megbízást, ahol elejétől fogva egyértelmű, a tanulmányt nem fogják publikálni.
A nyilvánosságra hozatal megtiltásáról csak találgatni lehet. Az FAZ úgy véli, a kancellári hivatal nyomást gyakorolt, erről azonban Steffen Seibert kormányszóvivő hallani sem akar. Arra a kérdésre, hogy a kancellári hivatal tud-e a tanulmányról, nem tudott válaszolni. Az ugyanakkor közismert, hogy a keleti tartományok érzékenyen reagálnak minden olyan kérdésre, ami a jelenlegi támogatásokat biztosító, úgynevezett szolidaritási paktum módosítását jelentené. Ennek 2019-cel amúgy is vége, de korábban semmi esetre sem kívánják megváltoztatni.
(Süddeutsche Zeitung)
