„Azt várjuk, hogy a tagállamok konszenzusra jutnak, és újból meghívják a Macedón Köztársaságot, hogy csatlakozzon a NATO-hoz az ENSZ-ben használt ideiglenes nevén” – írta Ivanov a NATO-tagállamok államfőihez intézett levelében.
Macedóniát 1993-ban ideiglenes nevén, Macedónia, Volt Jugoszláv Köztársaságként (FYROM) vették fel a világszervezetbe. Több mint 120 ország, köztük Oroszország és az Egyesült Államok azonban Macedón Köztársaságként ismerte el az egykori Jugoszláviából kiszakadt balkáni országot. A neve okán Görögországgal támadt vitája miatt azonban Athén mindmáig akadályozza Macedónia NATO- és EU-csatlakozási tárgyalásait.
Az ország meghívása a katonai tömbbe napirenden volt a szövetség 2008-as bukaresti csúcstalálkozóján, de Görögország ellenállása miatt a kérdésről végül nem döntöttek.
Levelében Gjorgje Ivanov azt állítja, hogy a tagállamoknak mostantól figyelembe kellene venniük a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) 2011. decemberi döntését, amely szerint Görögország jogtalanul akadályozta meg Macedónia csatlakozását a NATO-hoz.
A hágai bírák szerint vétójával Athén megszegett egy 1995-ös kétoldalú egyezményt, amelyben beleegyezett, hogy nem ellenzi Macedónia csatlakozását többek között a NATO-hoz, ha az ideiglenes nevén, a Macedónia, Volt Jugoszláv Köztársaságként valósul meg. Athén ezzel szemben azt állítja, hogy a bukaresti csúcson nem volt görög vétó, hanem a tagállamok teljes egyetértésben döntöttek úgy, hogy a névvita megoldásáig elhalasztják Macedónia felvételét.
Görögország azért tiltakozik a Macedónia név miatt, mert egy észak-görög tartományt szintén így hívnak. Athén ezt „a görög történelem és kultúra szláv bitorlásának tartja”, és úgy véli, hogy Szkopje névmegtartási szándéka mögött területi követelések rejlenek.
origo.hu
Elbénázott bankrablás – saját bombája végzett egy nővel Görögországban
