A 24 éves Manninget egyebek között az ellenség segítésével, hírszerzési információk internetes közlésének törvénytelen előidézésével, védelmi információ kiadásával, valamint számítógép segítségével elkövetett csalással és ezzel kapcsolatos tevékenységgel vádolják. Az ellenség segítése főbenjáró bűncselekmény, de a katonai ügyészség nem kéri a halálbüntetés kiszabását. Ha elítélik, Manning életfogytiglani szabadságvesztést kaphat, halmazati büntetésként pedig a fizetésének és juttatásainak elkobzására és megszégyenítő leszerelésre ítélhetik.
A hivatalos vád alá helyezés és a tárgyalás időpontját meg nem tűzték ki. Manninget, aki Irakban hírszerzési elemző volt, addig katonai őrizetben tartják majd.
Bradley Manninget az amerikai történelem legnagyobb szabású kiszivárogtatásával vádolják. Rábizonyították, hogy az interneten több alkalommal is kapcsolatba lépett Julian Assange WikiLeaks-alapítóval és a guantánamói bázis foglyainak mintegy 700 kihallgatásáról töltött fel anyagot a világhálóra. A katonai ügyészség azzal vádolja a katonát, hogy olyan szoftvert alkalmazott a biztonságos komputereken, amelyek segítségével CD-re tudta átmenteni a titkos adatokat.
A közlegény ügyvédje a meghallgatások során az ügy két aspektusára összpontosított: arra, hogy a katonai hírszerzés iraki elemzőközpontjában nem volt megfelelő a biztonság, és arra, hogy a hadsereg nem reagált Manning érzelmi és viselkedési problémáira.
