Ezúttal nem „iraki” háborúra kellene készülni

Sokan már iráni légtérben látják a támadó izraeli repülőket, miközben az iszlám állam hadihajói csendben behajóztak a Földközi-tengerre.

Eleddig teljesen nyilvánvalónak tűnt, hogy a januárban az uniós külügyminiszterek tanácsa által megszavazott olajembargós döntéssel Európa kívánja elszigetelni az atomprogramján bőszen dolgozó Iránt. Pár napja ezt sem állíthatjuk totális biztonsággal. Teherán a hétvégén kettős támadást indított. Egyfelől megszellőztette, hogy amennyiben továbbra is hasonlóan komoly nyomás alá helyezi a nemzetközi közösség, akkor megfontolja, hogy leállítja a nyugat felé irányuló szállításokat. A fenyegetés első hallásra persze nem tűnik túl komolynak, ha azonban végiggondoljuk, hogy Görögország, Spanyolország és Olaszország is nagy bajba kerülne az iráni hajók lehorgonyzása esetén, mindjárt új helyzet áll elő. Főleg akkor, ha hozzávesszük: Irán szombaton több hadihajót küldött a Földközi-tengerre a Szuezi-csatornán keresztül.

„Nem hiszem, hogy véresen komoly fenyegetés lenne az iráni hajók megjelenése az európai vizeken. Egyszerű erődemonstrációról van inkább szó – vélte portálunk kérdésére Tálas Péter. – Az persze önmagában is egy »szép dolog«, hogy Irán immár tengeren is megpróbál regionális nagyhatalomként feltűnni. Teherán flottája persze nem akkora, hogy a világnak azonnal meg kelljen rettennie, ugyanakkor nem hétköznapi lépés, annyi bizonyos” – tette hozzá a stratégiai védelmi kutató igazgatója.

Hatszázmillió hordós „játék”

A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy a visszájára fordított olajembargó csupán diplomáciai játék Mahmúd Ahmedinezsád elnök részéről, bár ez a valóságban 600-700 millió hordót jelent. Miután az uniós szankcióhoz olyan hatalmas felvevőpiacok sem csatlakoztak, mint Oroszország, India vagy Kína, akár még az is elképzelhető, hogy Iránnak az európai export kiesése sem jelentene problémát. Ebben a helyzetben persze valószínűsíthető, hogy az említett országok árengedményt követelnének a „fekete aranyra”.

Pusztító háborúra készülhetnek

Izraellel kapcsolatban kis túlzással hónapok óta másról sem szólnak a hírek, vajon mikor mérik az első csapást Teheránra az aggályosnak tartott nukleáris fejlesztés miatt. Az amerikai és a nemzetközi sajtó egyre gyakrabban vizionál háborút Jeruzsálem és az Ahmedinezsád-rezsim között. Már-már úgy tűnik, mintha a híradások iránya és a politikusi megnyilvánulások egyfajta erőltetett hecckampány részei lennének. Tálas Péter szerint az izraeli kommunikáció elsősorban arra irányul, hogy a nemzetközi közösség minél erőteljesebb szankciót alkalmazzon az iszlám köztársaság ellen. Többen is tartanak ugyan attól, hogy az izraeliek egyszer csak megelégelik Irán lépéseit, és „válaszcsapást” mérnek Iránra, de ez szinte senkinek nem lenne érdeke. „Gondoljon csak bele: a már most is magasra srófolt olajár az egekbe ugrana. Ez persze csak egy dolog. Izraelnek nem egy »iraki« háborúra kellene készülnie: rengeteg célpontra kellene lecsapnia, ami hatalmas katonai erőt igényel.”

Irán asztalhoz ülne

A szakértőnek igaza van, de afelől sem lehet senkinek kétsége, hogy az iráni hadsereg sem adná olcsón a bőrét. Fontos megjegyezni, hogy a választásra készülődő, és jelenleg elsősorban a kampánnyal foglalkozó amerikai politikának semmiképpen nem érdeke a helyzet további éleződése, egy esetleges háború pedig még kevésbé. Tálas Péter kiemelte: Irán nemrégiben jelezte, hogy hajlandó lenne tárgyalóasztalhoz ülni az ENSZ biztonsági tanácsának tagjaival és az európai nagyhatalmakkal. Az Egyesült Államok ezzel szemben inkább várakozó álláspontot foglalt el, és „lépcsőzetes” szankciókkal törné meg Teheránt. – Teljes biztonsággal állíthatom, hogy a legrosszabb forgatókönyv valósulna meg, ha kitörne a háború. Izrael még jobban elszigetelődne, Irán romokban heverve, az olajár pedig elképesztő magasságokba emelkedne. Csak veszíthetne vele a világ – hangsúlyozta a stratégiai védelmi kutató vezetője.

Annak ellenére, hogy nincs olyan nemzetközi szereplő, akinek érdeke volna az izraeli támadó háború, akadnak még „héják”. Az agresszív erőpolitikát képviselő izraeli politikusok prominense Ehud Barak védelmi miniszter, aki legutóbbi nyilatkozatában kijelentette: tűrhetetlen, hogy Irán a föld alatti, fordói üzemében fejleszt. A „galambok” – a tárgyalásos megegyezésben bízó politikusok – egyelőre hallgatnak.