Járóka asztalhoz ültette az uniós nagyágyúkat + Videó

Járóka Lívia fideszes EP-képviselő Viviane Redinggel, az Európai Bizottság alelnökével az Európai Unió romastratégiájának tagállami végrehajtásáról folytatott megbeszélést.

Járóka Lívia fideszes európai parlamenti képviselő megbeszélést folytatott Viviane Redinggel, az Európai Bizottság alelnökével és igazságügyért, alapvető jogokért és állampolgári ügyekért felelős biztosával az Európai roma stratégia végrehajtásáról. A magyar soros elnökség alatt tavaly júliusban elfogadott és jelentős mértékben az Európai Parlament Járóka által készített jelentésére támaszkodó keretstratégia megkövetelte a tagállamoktól, hogy nemzeti integrációs stratégiájukat tavaly év végégig nyújtsák be Brüsszelnek. A tagállamok négy kivétellel eleget is tettek ennek a követelménynek – mutat rá a közlemény.

Járóka és Reding egyetértettek abban, hogy a mulasztó tagállamokat határozottan fel kell hívni a pótlásra, és hogy a nemzeti tervek értékelése tekintetében döntő jelentőségű lesz a bizottság tavaszra tervezett közleménye. Ez fogja ugyanis meghatározni az éves jelentések mércéjét, így a dokumentumnak a tervek megvalósíthatóságára, pénzügyi megalapozottságára és ellenőrzésére kell a hangsúlyt fektetnie.

Járóka a megbeszélésen felhívta továbbá a biztos figyelmét a Szlovák Nemzeti Párt magyar- és romaellenes plakátjaira, amelyek megsértik az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikkének rendelkezéseit a megkülönböztetés tilalmáról. Mint korábban az MNO beszámolt róla, a Ján Slota vezette párt országszerte „Meddig fogunk még ráfizetni a cigányokra?”, illetve „A Tátrától a Dunáig csak szlovákul!” feliratú óriásplakátokat helyezett el, amiért Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke és a párt három roma képviselője korábban már beadvánnyal fordultak a szlovák főügyészséghez.

A közlemény kitér rá, hogy Járóka Lívia a héten levélben fordult Neelie Kroes digitális és médiaügyekért felelős biztoshoz az Európai Parlament állampolgári, bel- és igazságügyi bizottságában tett múlt heti kijelentései kapcsán. Járóka kifogásolta, hogy a biztos egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt állította: „Magyarországon mindennapos a kisebbségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, az iskolai rasszizmus egyre nyíltabb és elfogadottabb, és sokan az erőszakos támadásoktól való félelemben élnek”, mindezt a Fidesz-kormány demokratikus elkötelezettségéről és a magyarországi médiapluralizmusról szóló vita kontextusában.

Járóka Lívia levelében hangsúlyozta: megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a biztos ilyen súlyos vádakat fogalmaz meg anélkül, hogy akár a legcsekélyebb mértékben is megpróbálná azokat tényekkel és adatokkal bizonyítani, holott a meghallgatás elején maga a biztos jelezte, hogy aggodalmait tényekre és nem mítoszokra kívánja alapozni. Járóka etikátlannak nevezte az eljárást, hiszen bár a meghallgatás során lehetősége nyílt a magyar romák helyzetéről és a magyar kormány romaügyben tett lépéseiről beszélni, a biztos ezt követően megismételte az állításait, majd azt kérte, hogy ismeretlen forrásától szerzett információit később, nyugodtabb körülmények között vitassák meg. Így az ülést figyelemmel kísérő választópolgárok csak a vádakkal szembesültek, míg azok tényszerű cáfolatáról nem – zárul a közlemény.