Járóka Lívia fideszes európai parlamenti képviselő megbeszélést folytatott Viviane Redinggel, az Európai Bizottság alelnökével és igazságügyért, alapvető jogokért és állampolgári ügyekért felelős biztosával az Európai roma stratégia végrehajtásáról. A magyar soros elnökség alatt tavaly júliusban elfogadott és jelentős mértékben az Európai Parlament Járóka által készített jelentésére támaszkodó keretstratégia megkövetelte a tagállamoktól, hogy nemzeti integrációs stratégiájukat tavaly év végégig nyújtsák be Brüsszelnek. A tagállamok négy kivétellel eleget is tettek ennek a követelménynek – mutat rá a közlemény.
Járóka és Reding egyetértettek abban, hogy a mulasztó tagállamokat határozottan fel kell hívni a pótlásra, és hogy a nemzeti tervek értékelése tekintetében döntő jelentőségű lesz a bizottság tavaszra tervezett közleménye. Ez fogja ugyanis meghatározni az éves jelentések mércéjét, így a dokumentumnak a tervek megvalósíthatóságára, pénzügyi megalapozottságára és ellenőrzésére kell a hangsúlyt fektetnie.
Járóka a megbeszélésen felhívta továbbá a biztos figyelmét a Szlovák Nemzeti Párt magyar- és romaellenes plakátjaira, amelyek megsértik az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikkének rendelkezéseit a megkülönböztetés tilalmáról. Mint korábban az MNO beszámolt róla, a Ján Slota vezette párt országszerte „Meddig fogunk még ráfizetni a cigányokra?”, illetve „A Tátrától a Dunáig csak szlovákul!” feliratú óriásplakátokat helyezett el, amiért Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke és a párt három roma képviselője korábban már beadvánnyal fordultak a szlovák főügyészséghez.
A közlemény kitér rá, hogy Járóka Lívia a héten levélben fordult Neelie Kroes digitális és médiaügyekért felelős biztoshoz az Európai Parlament állampolgári, bel- és igazságügyi bizottságában tett múlt heti kijelentései kapcsán. Járóka kifogásolta, hogy a biztos egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt állította: „Magyarországon mindennapos a kisebbségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, az iskolai rasszizmus egyre nyíltabb és elfogadottabb, és sokan az erőszakos támadásoktól való félelemben élnek”, mindezt a Fidesz-kormány demokratikus elkötelezettségéről és a magyarországi médiapluralizmusról szóló vita kontextusában.
Járóka Lívia levelében hangsúlyozta: megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a biztos ilyen súlyos vádakat fogalmaz meg anélkül, hogy akár a legcsekélyebb mértékben is megpróbálná azokat tényekkel és adatokkal bizonyítani, holott a meghallgatás elején maga a biztos jelezte, hogy aggodalmait tényekre és nem mítoszokra kívánja alapozni. Járóka etikátlannak nevezte az eljárást, hiszen bár a meghallgatás során lehetősége nyílt a magyar romák helyzetéről és a magyar kormány romaügyben tett lépéseiről beszélni, a biztos ezt követően megismételte az állításait, majd azt kérte, hogy ismeretlen forrásától szerzett információit később, nyugodtabb körülmények között vitassák meg. Így az ülést figyelemmel kísérő választópolgárok csak a vádakkal szembesültek, míg azok tényszerű cáfolatáról nem – zárul a közlemény.
