A munkavállalók szempontjából meglehetősen ellentmondásos intézkedéscsomag egyebek között olcsóbbá teszi a cégek számára az elbocsátásokat, könnyebbé teszi a kollektív egyeztetések megkerülését az érdekképviseletekkel és megkönnyíti a munkafeltételek – köztük a munkaórák és a bérek – módosítását. A cél a munkapiaci rugalmasság növelése, ezáltal több lehetőséget adva a munkáltatóknak, hogy nehéz időkben ne feltétlenül az elbocsátást kelljen választaniuk.
Szakértők szerint ha a reform októberig nem hoz eredményt a munkanélküliség csökkentésében, akkor megbukott, és új reformra lesz szükség. Amennyiben a munkanélküliek száma a jelenlegi 5,3 millióról megközelíti a 6 milliót, „a reformot is meg kell reformálni”.
A munkaügyi csomag immár harmadik a bizalomerősítés keretébe illeszkedő reformok – így a 15 milliárd eurós deficitcsökkentő csomag, illetve a bankreform – sorában.
Spanyolországban tavaly az utolsó negyedévben tovább, 22,8 százalékra emelkedett a munkanélküliség, amely az euróövezetben itt a legmagasabb. Ez a ráta januárban tovább nőtt, és szakértők a következő hónapokban további emelkedésre számítanak mindaddig, amíg a munkapiaci reform várhatóan elkezdi éreztetni hatását.
A spanyol statisztikai hivatal pénteki közlése szerint ebben az utolsó három hónapban 5,3 millióan voltak munka nélkül a harmadik negyedévi 4,9 millió után. A munkanélküliek százalékos aránya a megelőző negyedévben 21,5 százalék volt. Mariano Rajoy konzervatív kormánya az államháztartási hiány csökkentése és a pénzügyi rendszer reformja mellett a munkanélküliség elleni harcot nyilvánította kiemelt feladatnak.

Ókori tárgy került elő egy családi vitrinből