A hágai székhelyű bíróság pénteken mondott ítéletet a Berlin kezdeményezte perben, amelyben Németország azt nehezményezte, hogy miközben a két ország már 1961-ben jóvátételi megállapodást kötött, egyre több jogvitával szembesül, amelyekben a II. világháború idején elkövetett német jogtiprások áldozatai fordulnak olasz bíróságokhoz. A német kereset benyújtásáról azt követően született döntés, hogy három évvel ezelőtt az olasz semmítőszék is jóváhagyott egy ítéletet, amely arra kötelezi Németországot, hogy kárpótlást fizessen a német hadsereg által 1944-ben Arezzóban meggyilkolt 203 polgári személy családjának.
Német becslések szerint Olaszországban mintegy 80 ilyen ügy folyhat, több száz panaszossal. A panaszok elsősorban a két ország közötti háborús szövetség megszakítását követő időszakban, 1943 szeptembere és 1945 között elkövetett deportálásokra vonatkoznak. A nemzetközi bírák most kimondták: Olaszországnak – jogszabályi úton – el kell érnie, hogy az ilyen perekben hozott döntések ne minősüljenek hatályosnak. A bíróság lényegében egyetértett Berlin azon álláspontjával, hogy Németországot az említett megállapodás védi a további jogkövetkezményektől.
A német fél korábban a tárgyalás során azzal is érvelt, hogy a nemzetközi jogon is csorba eshet, ha nemzeti bíróságokon hozott egyéni ítéletek nemzetközi megállapodások fölé helyezhetők. Úgy vélte, ha az olasz ítéleteket nem minősítik semmisnek, annak súlyos hatása lehet, mert azokra hivatkozva az egész háború utáni jóvátételi rendszer kérdésessé tehető, perek egész sorát indíthatja el. Az olasz fél viszont azt hangoztatta, hogy semmilyen nemzetközi megállapodás nem tehet megtorolhatatlanná háborús bűnöket.
Az ítéletet felolvasó Ovada Hiszasi bíró fogalmazása szerint az államok immunitása a nemzetközi rend egyik alapelve, és nem volt még példa arra, hogy hasonló esetben egy államot megfosztottak volna ettől.
origo.hu
Szellemváros lett az egykori sármelléki laktanya – fotó
