Az új rendelkezés az alkalmazottaknak nyújtott biztosítási csomag részévé tenné a fogamzásgátló és esemény utáni tablettákat – azon egyházi kötődésű iskolák és kórházak esetében is, melyek hitelvei nem támogatják a mesterséges családtervezést. A törvény augusztus elsején lép érvénybe, az érintetteknek azonban további egy évük van a kötelező pontok gyakorlati megvalósítására. A döntéssel egy friss közvélemény-kutatás tanúsága szerint az amerikaiak 55 százaléka, de ami még fontosabb, a családtervezést leghevesebben ellenző katolikus egyház híveinek 58 százaléka is egyetért.
A közéletben ezzel szemben nem lehet összhangról beszélni. A liberális, „választáspárti” csoportok üdvözölték a döntést. „A családtervezéshez való hozzáférés alapvető jog, a legelemibb egészségügyi ellátás része. Ezért fontos, hogy minden nő egyformán hozzájuthasson” – fogalmazott Cecile Richards, az egyik legnagyobb nőjogi és „választáspárti” szervezet, a Planned Parenthood elnöke. Homlokegyenest másképp vélekednek a katolikus püspökök. Az egyházi vezetők közleményt adtak ki, melyben kategorikusan elutasítják a rendeletet, melyet „a vallásszabadság törvényerejű megsértésének” tartanak. A helyzeten az sem segített, hogy Obama pénteken már koncessziókat ígért, melyek különféle kerülőutakon biztosítanák, hogy ne az egyház fizessen a tablettákért, de az alkalmazottak mégis megkapják azokat. „Az alapvető dolgokban nem egyezkedhetünk” – fogalmazott Timothy Dolan, New York érseke.
A vélemények természetesen politikai oldalak mentén is különváltak. Rick Santorum elnökjelölt-aspiráns például úgy fogalmazott: nem a nők, hanem az egyházak jogait kell figyelembe venni. „A vallásos intézményeknél dolgozó nők bizonyára tudják, mire vállalkoztak. Ettől még nem tiltjuk meg nekik a fogamzásgátlást. De az egyházakat sem kötelezhetjük olyan dologra, amit morálisan elfogadhatatlannak tartanak” – fogalmazott.
Floridában törvényjavaslatot nyújtottak be, mely az államban semlegesítené az Obama-féle javaslatot, minden munkáltatónak megadva a döntés jogát a kérdésben. A demokraták élesen kritizálták ellenfeleiket. „Ez a 21. század, nem a középkor” – fogalmazott egy képviselőnő. A liberálisok sem egységesek azonban a kérdésben. Joe Biden alelnök (maga is hithű katolikus) nemrég arról beszélt, bőven van idő a helyzet megoldására, John Kerry szenátor (egykori elnökjelölt) pedig egyenesen meggondolatlannak nevezte az elnök döntését.
Obama a törvénnyel lapot húzott tizenkilencre az életpárti–választáspárti vita puskaporos játszmájában. Egyes elemzők szerint a vérmesebb hívőket ezzel a lépéssel teljesen elidegenítette magától az elnök, ami a választások során komoly szavazatvesztéssel járhat. Mások szerint azonban ezen szavazói csoport nagy része egyébként sem Obamára szavazna, a merész húzással pedig csalódott liberális híveket állíthat újra maga mellé az elnök.
(The New York Times, nytimes.com, CNN, cnn.com, Slate, slate.com)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!